Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Szombathely, Boldogasszony- (Szűz Mária-) templom - vártemplom (P. Hajmási Erika, Kiss Gábor, Zsámbéky Monika, Ivicsics Péter, Lővei Pál)

JEGYZETEK 1. A vár területén folytatott kutatások összefoglalása a korábbi szakirodalommal: P. Hajmási Erika: Szombathely középkori várának kutatástörténete és a külső várfal nyomvonalának meghatározása néhány ponton. Savaria 20/1 (1991) 39-51. 2. Géfin 1929. 18-19. 3. Géfin 1941. 17. 4. Géfin 1941. 26.: GyPL, Urbárium, Capsa Y, fasc. XII. nr. 1. 5. Géfin 1929. 18. 6. Géfin 1929. 19. 7. Szálka Irma fordításában: Bél 1977. 285. A szombathelyi vártemplomról 1237-ben hallunk legkorábban, abban az oklevélben, amely először említi a győri püspököt Sabariával kapcsolatban.

1 Nem sokkal ezelőtt, (valamikor a 12-13. század fordulóján) jutott a város királyi adományként a 9. századi eredetű várával

2 és korábban a pannonhalmi bencés apátság kezén lévő, szintén a 9. században épült és Szent Márton tiszteletére szentelt templomával

3 a győri püspök birtokába. A város új földesurának rezidenciája a várban volt, és mivel a plébániatemplom (Szent Márton) kb. 1 km távolságban feküdt tőle, ahová a napi kijárás a püspök gyakori itt tartózkodása alatt igen kényelmetlen lett volna, hamarosan felmerült egy közeli templom felépítésének igénye. A templom tehát valamikor 1237-et megelőzően épült fel, és azt a Boldogasszony tiszteletére szentelték fel (Ecclesia Beatae Mariae Virginis).

4 Búcsúnapja, legalábbis a 17. századtól, Sarlós Boldogasszony ünnepe, július 2.

5 1298-ban két szombathelyi papot említenek, egyikük nyilván a Szent Mártontemplomban szolgált, a másikuk a Boldogasszony-templom papja lehetett.

6 A templom alaprajzát az alább tárgyalandó Hefele-féle felmérési rajzról rekonstruálhatjuk. (789. kép) Egyhajós, keletéit, valószínűleg félköríves apszissal záródó épület lehetett, a déli hajófal közepén nyíló kapuval. Az épületnek ebből a periódusából két darab, félgömbdíszes ablakkeretdarabot ismerünk (81.1-2. kat. sz.; 790-791. kép).

7 Stílusuk és készítési idejük megegyezik a közeli jáki építőműhely munkáiéval.

8 Régészeti kutatás hiányában nem tudhatjuk, hogy a templom nyugati homlokzatán álló, kőből épült torony létezett-e már a 13. században, vagy csak később épült hozzá. 1929-ben a Hollán Ernő utca 19. számú házának építésekor (a Várkörön) egy korábbi, szintén a templomból származó kőfaragvány, egy emberfejes („bajszos férfi fejet ábrázoló") konzol került elő (81.3. kat. sz.). A darab a szombathelyi múzeumba jutott, azonban mára már nyoma veszett. E darab párhuzamai alapján a templomnak egy gótikus építési periódusa is feltételezhető.

9 Az árokkal és fallal körülvett várba a templomot, valamint a plébános házát és az iskolát a 15. század második felében „kebelezték be".

10 1443-1444-ben még nem nevezték vártemplomnak,

11 tehát az ekkor még kisebb területű váron kívül állt. A fent említett adat és a plébánosok 1429-től ismert nevei arra utalnak, hogy a vártemplom ekkor már plébániatemplomként működött.

12 Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, mert a mohácsi csatában 1526. augusztus 29-én elesett Paksy Balázs győri püspök halála után világiak kezére került a vár, és így maradt 1554-ig.

13 A török veszély miatt