Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Szombathely, Szent Márton-templom (Kiss Gábor, Tóth Endre, Ivicsics Péter, Lővei Pál, Zsámbéky Monika)

JEGYZETEK 1. Egyik sírjából egy a 9. század végéről való, csontnyelű borotvakés került elő. A halottakat, kiknek kezét medencéjükön összekulcsolták, többnyire nagyméretű kovácsolt vasszegekkel összeállított koporsókban temették el. A 9-12. századi sírleletek részletes közlése: Kiss 2000b. 244-256. 2. Balics Lajos: A kereszténység története hazánk területén a magyarok letelepedéséig. Bp. 1901. 254-255. (3. jegyzet); UB I. 1955. Nr. 17. Az oklevél keltezéséhez: Koller, H: König Arnolfs grosses Privileg für Salzburg. Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde 109 (1969) 65. 3. A hozzá tartozó, kétrétegű, templom körüli temetőben a halottakat koporsóba téve, vagy a pogány magyar temetők gyakorlatának megfelelően egyszerűen csak gyékénybe csavarva temették el. Néha a sírgödröket kővel és téglával keretezték. Az elhunytakat ekkor is viseletükben, ékszereikkel együtt temették el. A sírok mellékletei (S-végű ezüst hajkarikák, hegyesedő végű és fonott ezüst gyűrűk, füles bronz csörgők, Szent István érem CNH I 1, stb.) alapján a templomot all. század elején, nyilván István király idején, az ő második törvénykönyvének 1. pontja rendelkezésének alapján építették. (Ez a törvény mondja ki, hogy minden tíz falu építsen egy templomot.) 4. Horváth 1944. 63. (33. jegyzet); Tóth István: Ecclesia Sancti Martini in Savaria. Jegyzetek egy két évszázados filológus-vita margójára. Eletünk 24 (1987) 168. 5. Ez összhangban van Szent László király első törvénykönyve 25. pontjával, amelyben a király elrendelte a templom köré való temetkezést. Egy kiváló statigráfiai adat is rendelkezésünkre áll a templom építési idejének meghatározására. A félkör alakú apszis alatti (tehát annál korábbi) egyik sírban Szent István érme (CNH 1 1) került napvilágra. 6. L. a 4. jegyzetet; Pannonhalmi Szent-Benedek-rend története I. Bp. 1902. 592, 606, 610, 612, 640, 670. stb.; Tóth-Z. Czigány 1994. 7. Ekkor ti. Szombathely városa a várral együtt már bizonyosan a győri püspök tulajdonában volt: Kádár-Horváth-Géfin 1961. 18-19.; Tóth 1978. 398. ( 11. jegyzet). 8. Domonkos rábaközi főesperes levele, amelynek címzése így szól: „Discretis viris dominis Johanni beaté Marie virginis et Marco sancti Martini de Sabaria ecclesiarum plebani..." VamL, Vegyes kötet 219. (Horváth Tibor Antal cédulája). Itt kell megjegyeznünk, hogy a templom elrejtett, gótikusnak vélt részleteire Járdányi Paulovics István figyelt fel első ízben. Ezekről a következőket írta: „Ez esetben csak a szentély és a hajó padlásterében végzett futólagos szemlélődésünk alapján már is megállapíthattuk azt, hogy az arcus triumphalis fala a padláson a tetőszerkezetben a mai (tehát barokk kori) hajó-boltív felett is folytatódik (!), sőt a hajó felé néző vízszintes (homokkőből való) párkányzata is látható. A hajó tehát eredetileg magasabb (!) volt, ami a déli hajó-falon, ugyancsak a padláson konstatált, ívelés, ív-kiindulás is bizonyít. Mindez a templomnak Batthány grófnő újraépítése előtti formájából maradt meg. A régebbi (valószínűleg csúcsíves) ívelés tehát nem volt ily nyomott." (Paulovics 1944. 17.) Ugyancsak Paulovics közölt két érdekes részletet a szombathelyi domonkos-rendi férfizárda krónikájából, amelyet 1924 júniusában jegyeztek fel a sekrestye fölötti oratórium (kórus) átépítésével kapcsolatban; a leírások az átalakítás során talált, korábbi - részben gótikus - maradványokról számoltak be: Paulovics 1944. 24-25. (18. jegyzet). A későbbiekben Horváth Tibor Antal írt le további gótikus részleteket a templomban: „Abból, hogy a szentély diadalívén, a templom mai hajója felé párkány van, a Szent Márton-kápolna fölött - ma a tetőn belül - kőkeretes ablak nyílik, és az alatt is, az egykori külső falon van párkány, következtetem, hogy eredetileg a kis szentély volt a templom. Diadalíve, a szentély támasztópillérei gót stílusúak, következik, hogy az átalakítás a XIV-XV. században ment végbe, bár semmi írásos emlékünk erre vonatkozólag nincs." (Horváth 1958. 32.; 44. jegyzet) A falkutatás során kiderült, hogy ezek között a leírt részletek között román, gótikus, barokk koriak egyaránt vannak. 9. Horváth 1944. 70-71. (70. jegyzet); Horváth 1958. 27. (45. jegyzet).