Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Szentgotthárd, középkori ciszterci monostor (Valter Ilona, Lővei Pál, Faragó János)

79.165/a, b.(89) (744-746. kép) A Pyrrhus ab Arco (11562) és felsőlendvai Széchy Margit ketté tört sírlapja, a törés­vonal mentén nagy hiányokkal, felső vé­gén nagyobb darabja és valamenyi sarka hiányzik. A felső rész habarccsal durván kiegészítve és festve. Keretén finoman vé­sett indadísz fut körbe. Mezejében dom­borművű ábrázolás: közepén közös, volu­tás díszű kartusban két érintkező, ovális koszorú, egy-egy címerrel. A heraldikai jobb oldalon az Arco család címere: álló címerpajzs három haránt íjjal, fölötte ros­télysisak koronával és gazdag, levélszerű foszlányokra szakadt takaróval. A sisak­dísz férfi félalak felvont íjjal. A bal oldali a Széchy-címer: álló címerpajzs széttárt szárnyú, két fején koronát viselő sassal, fölötte sisak koronával és gazdag, levél­szerű foszlányokra szakadt takaróval. A sisakdíszben a címerábra ismétlődik. A címerek fölött volutákkal díszített sze­gélyű tábla, vésett feliratának csak utolsó hat sora maradt meg (a rövidítések felol­dása Zlinszkyné nyomán): ... [ANNÁM] [GEO]RGII COM(ITIS) ZRINII AC IVLIAM COMITIS ERNFRIDI AB ORTENBVRG CONIVGES EDIDIT IVLIA . P(ATRI) P(IO) . OPT(IMO) . M(ATRI) M(AGNIFICAE) . HOC M(ONVMENTVM) . S(ATVERE) . O(BDORMIVERVNT) ILL1 IN MVRAZOM BAT 1562 HAEC TRINCZINII 1570 A címerek alján másik, egyszerű téglalap alakú tábla, feltehetően disztichonokból álló verset tartalmazó, vésett feliratának első két sora részben megmaradt a na­gyobb töredék alján, három utolsó sora pedig a kisebbik darabon: ... EISDEM ...VGE, SVM(M)AE ...ADA IVVARE QVEANT [CV]M CAELESTIB(VS) ADDITVR ORIS ... IVNGET VTRVMQVAE DIES . A sírlapot Pyrrhus ab Arco gróf királyi ta­nácsosnak (11562) és második feleségé­nek, felsőlendvai Széchy Margitnak (t 1570) állíttatta leányuk, Ernfried Otten­burg felesége, született Arco Júlia. A szö­vegtöredék elején szerepel még Júlia test­vérének, Zrínyi Györgyné született Arco Annának neve is. B 1570, vagy röviddel utána. C Tömött mészkő (dachsteini típusú). D A felső rész kb.: 138,5x119, az alsó rész: 53,5x85x23,5. E A középkori monostor maradványainak részleges átépítése során, 1735-1738 kö­zött került elő felső, nagyobb darabja. Az alsó részt ugyanitt, a magtártemplomban 1972-ben tárta fel a Valter Ilona vezette kutatás. F 1735-1738 között; 1972, Valter Ilona. G MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Fotótár; OMvHF 100486. neg., 84823. poz. I A felső rész a 18. századi, szentgotthárdi r. k. plébániatemplom (volt ciszterci kolos­tortemplom) déli sekrestyefolyosójának falában. K Heimb 1764. 39^0.; Zlinszkyné 1966. 260-261.; 3. kép; Zlinszkyné 1981. 376-377.; 7-8. kép. 79.166.(90) (747. kép) A Címerkő Széchényi György kalocsai ér­sek címerével. Álló, ferdén levágott sar­kokkal nyolcszögűen kiképzett lapján vo­lutás rokályokkal körülvett, szalagkeretes, kerek Széchényi-címer: földhalmon álló, csőrében koszorút tartó, felemelt szárnyú madár (galamb). A címer fölött 1677-es, vésett évszám. A rokályos mező fölött ke­resztbe tett pásztorbot és körmeneti ke­reszt előtt püspöki mitra, alul bojtban vég­ződő, kígyózó infulaszalagokkal. Felette félkörívben írásszalag, vésett, kapitális be­tűkből álló felirattal: GEORGIUS SZECHENY ARCHIEP­(isco)PUS COLOCENSIS B 1677. C Durva mészkő. D 71x53x18. E A szentgotthárdi középkori volt ciszterci apátsági templomból 1676-1677-ben Szé­chényi György által kialakított Szent Gotthárd-templom 1677-ben behelyezett

Next

/
Thumbnails
Contents