Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Sitke-Földvárpuszta, ismeretlen származású faragványok (P. Hajmási Erika, Koppány Tibor, Ivicsics Péter)

P. Hajmási Erika-Koppány Tibor SITKE-FÖLDVÁRPUSZTA, ISMERETLEN SZÁRMAZÁSÚ FARAGVÁNYOK Azonossági szám: 53. A ma a celldömölki volt Eltz-kastély (Horváth Ernő utca 19.) kertjében, méltatlanul elhanyagolt környezetben heverő kőfaragványokat

1 (53.1-5. kat. sz.; 665-666. kép), amelyek egy felvonóhidas, reneszánsz kapu (Szerk. Kat.: 53/1.; 667. kép) elemei, a 20. század elején a celldömölki „kastélyt", valójában kúriát építtető Eitz gróf

2 a családi birtokában lévő Sitke-Földvárpuszta majorságából szállíttatta Celldömölkre.

3 A Sitke és Ostffyasszonyfa határán elterülő Földvárpusztán

4 egy őskori földvár figyelhető meg.

5 (664. kép) A jelenlegi néhány házból álló település semmilyen nagyobb, a kapunak egykor helyet adni képes épülettel nem rendelkezik. A kőfaragványok összegyűjtése idején a helybeliek között élő - minden bizonnyal alaptalan - szóbeszéd szerint a kövek a hajdani sitkei templom kövei lehettek.

6 A Sitke-Földvárpusztáról Celldömökre került töredékek lelőhelye egyenlő távolságra fekszik Ostffyasszonyfától és Sitkétól, s mivel a 16-17. században mindkét faluban volt kastély, sőt Sitkén kettő is, a késői reneszánsz fel vonóhidas kapukeret bármelyikből származhat. Ostffyasszonyfán (Asszonyfalva) korábbi, 1403-ban Zsigmond király hadai által elpusztított vár helyére a 15. század első negyede körül építették az Ostfiak a legkorábbi kastélyt, ezt azonban 1441-ben lerombolták.

7 V. László 1456-ban, Mátyás király 1458-ban kiadott engedélye alapján azonban újjáépült,

8 és feltételezhetően többszöri kisebb-nagyobb építkezésekkel 1680-ig állt fenn, akkor császári parancsra felrobbantották.

9 A kastély birtokló Ostffy család tagjainak osztozásairól szóló oklevelek 1538ban, 1572-ben és 1583-ban említik a kastély kapuját és a kapuőrzőket.

10 Az eredetileg két településrészből álló Sitkén a falu keleti részét alkotó Nagysitkén a Sitkey család nagysitkei, a nyugat felől fekvő Kissitkén pedig kissitkei ágának volt megerősített kastélya. Az előbbiről csak az 1650-es évektől maradtak adatok. 1665ben, a birtokos család kihalta után az Esterházyak kapták meg, 1692-ben azonban már elpusztultként említették.

11 A részben romantikus átépítésben ma is álló, külső és belső részletei alapján barokk stílusjegyeket viselő kissitkei kastélyt - jelenleg szálloda - ismeretlen eredeti formájában az 1520-1530-as években építette Sitkey Sebestyén, ahogyan ez fiai 1548-ban kelt birtokosztozásából kiderül. Az árokkal és fallal körülvett, falában felvonóhidas kaputoronnyal épült kastély udvarán akkor kő torony emelkedett, amelyhez fából készült épületek csatlakoztak.

12 Az 1630 körül ugyancsak kihalt kissitkei ág birtokait részben a leányági örökös Kisfaludyak, részben ezt is az Esterházyak kapták meg. 1698-ban mindkét fél birtokait a szintén Sitkey örökös Felsőbüki Nagy István országbírói ítélőmester vásárolta meg, attól kezdve utódaié volt. 1730 körül barokk, 1851-ben romantikus stílusban építették át.

13