Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Nagyrákos, római katolikus templom (B. Benkhardt Lilla Ivicsics Péter)

B. Benkhard Lilla NAGYRÁKOS, RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM Azonossági szám: 88. Nagyrákos kezdetektol az Őrséghez, a határvédő speculator-ok, pontosabban a „zalafew"-i speculator-ok közé tartozott.

1 Neve az írásos forrásokban bizonyítottan csak a 14. század végén jelent meg.

2 139 Üben Németújvár vára és tartozékai - így Rákos is - Zsigmond király adományaként Sárói László ispán kezébe kerültek.

3 Ezt az adományt a király később megerősítette. Figyelemre méltó, hogy a „Zalafew" és tartozékai felsorolásában már külön szerepel „Naghrakos" és „Rákos" neve.

4 Valószínűleg ettől az időponttól kezdve számolhatunk a két Rákos (Kis- és Nagyrákos) meglétével. Az 1404-ben „Darabusrakusa" néven említett falu beazonosítása egyelőre még bizonytalan.

5 1409-ben Garai Miklós nádor a Vas megyei közgyűlésen tolvajokat, gonosztevőket ítélt el, többek között az őrségi Rákosból való Falhyw (Fattyú) Benedeket („ac Benedictum Fathyw dictum de Rakus in Ewrzegh").

6 A falu birtokosa ekkor már Sárói László fia, Cseh Péter volt. Az 1428-ban kelt újabb adománylevélben található az Őrség 18 falvának felsorolása, köztük „Nagrakus" és külön „Kontrakosa".

7 így a két falu továbbra is jól elkülöníthető. Nagyrákost „Nagrakus", „Nagrakos", „Nag Rakws", „Nagyrakos" változatban említik, míg a mai Kisrákost „Kontrakosa", „Felsewrakos" néven találjuk a forrásokban.

8 Már az elnevezésekből is kitűnik, hogy a két helység közül melyik volt a jelentősebb. Nagyrákost a 15-16. század folyamán többször említették vámos helyként, illetve oppidum-ként.

9 1458-ban Mátyás király Újlaki Miklósnak adományozta Németújvár várát és tartozékait. Döntő és hosszú évszázadokra szóló változást az 1524. év hozott. Ekkor került a vár és uradalma Batthyány Ferenc tulajdonába. A családnak mintegy háromszáz éven keresztül sikerült megőriznie ezt a birtokát.

10 A török támadások Nagyrákost sem kerülték el. 1600-ban Kanizsa elfoglalása után a „Nagy Ráksy" falubeliek meghódoltak Czeffer basának.

11 Ennek ellenére a törökök többször is felégették a falut.

12 így 1690-ben - a Szűz Mária tiszteletére szentelt tornyos templomával - Puszta-Rákosként jegyzik.

13 Ez az első említés, ami bizonyosan a templomra vonatkozik. A szakirodalomban kiindulópontként és korhatározóként használt adat, miszerint 1404-ben „Egyházas vagy Nagy Rákos" mezővárosnak nevezik, s templomának titulusa Szűz Mária - úgy tűnik, nem erősíthető meg.

14 Az 1698-ban kelt Kazó-féle egyházlátogatási jegyzőkönyv azonban már valóban „Egyházas vagy Nagy Rákos" néven említi a falut, és írja le a Szűz Mária - Isten dicsőségére és az angyalok született királynőjének - tiszteletére szentelt templomot.

15 (570-571. kép) Eszerint a keletéit, zsindellyel fedett templom a községen belül, kiemelkedő helyen állt. Mellette és körülötte nyitott temető helyezkedett el. Tornya kőből épült, cseréppel fedték és vízelvezetőkkel is ellátták. Karzata éppen akkor készült. Kőből épített szószéke volt. Mi-