Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Belsővat, egykori Káldy-kastély (Koppány Tibor)
ezer Évával, az akkori Dunántúl egyik gazdag örökösével kötött házasságával maga is nagy vagyonú ember volt. Apósa, az 1600 és 1634 között a pápai provizor tisztségét betöltő Szeczer György, egyúttal királyi profuntmester, azaz Pápa végvárának legfőbb gazdasági vezetője. 18 Anyósa, Csaby Judit, a 16. század végén tatai, 1600-ban már pápai kapitány Csaby Mihály leánya. 19 Ok ketten, s Szeczer 1634 körüli halála után özvegye egyedül is, koruk nagy birtokszerzői közé tartoztak. Csaby Judit 1660. október 24-én, Pápán kelt végrendeletében Pápán és Győrött levő háza mellett Győr megyében három falut, Komáromban a némái kastélyt és a hozzá tartozó nyolc falut és pusztát, Vasban tizenegy, Veszprémben tíz és Zalában hat falut soroltak fel. A következő évben efelett pereskedett Káldy Péter és Szeczer Julianna Körtvélyessy Istvántól született Magdolna leánya, Tóti Lengyel István özvegye. 20 Káldy Péter a Szeczer-örökségből a volt Hosszutóty birtokokat szerezte meg, ehhez Veszprémből Egyházasvatot és környékét, a Kéttornyúlak-Dáka-Hathalom uradalmat, Sopron megyében a mihályi kastélyt és uradalma részeit. Az egykori lovashadnagy 1646-tól veszprémi, 1660-tól vasi alispán, aki vati kastélyában lakott. A települést már 1651-ben „Kastelos Vatt"-nak írták. 21 Vas megye 1674-ben hivatalos irattal bizonyította, hogy „Nemzetes és Vitezleö Káldy Péter urunk eő kegyelme épettette fundamentombul az eő Kegyelme magha Vathy kastellyát, minden körülötte lévő épületekkel együtt". 22 Az utóbbiak feltételezhetően a kastélyhoz tartozó gazdasági építmények voltak. Káldy Péter 1686-ban hunyt el. Hagyatékán, abban kastélyán is 1687 tavaszán osztoztak gyermekei, Zsigmond fia és hat leánya. Az erről szóló irat szerint a kastély alápincézett, háromszintes épület volt, lent két boltozott szobával és a tömlöccel, két felső szintjén újabb két-két szobával és egy-egy kamrával. Külön épületben helyezkedett el a konyha. A kastély előtt állt a vámház, a Marcalon átvezető híd mellett. 23 1690-ben meghalt Káldy Zsigmond is. Ekkor Vas megye hivatalos örökösödési vizsgálatot tartott „Kastellios Vatban az Marczal vize mellett". 24 Magában a kastélyban az örökösök közül Káldy Zsuzsanna, Niczky Ferenc felesége maradt 1699-ig, zálogba véve testvérei részeit is. 25 Közben néhai Zsigmond bátyja leányával, Máriával pereskedett az örökség felett. 26 A per befejezéseképpen 1702-ben Káldy Mária Vas megye küldötte előtt egyezett bele, hogy Zsuzsanna nagynénje, ekkor már Sibrik Zsigmond özvegye, „látván az belső Váty kastellyanak az födelét romladozott állapottal lennyi", azt helyreállíttathassa. 27 A kastélyról szóló adatok közül a fenti az utolsó. A 18. század eleji Magyarországot az 1720-as évek végén leíró Bél Mátyás kézirata szerint az a kuruc háborúkban elpusztult, bár romjai akkor még látszottak. 28 Amint a külsővati plébánia címeres kövének sorsa mutatja, anyagát széthordták, és beépítették a közeli falvak házaiba. Ma már helye sem ismerhető fel, csupán Belsővattól délre, a Marcal egykori mocsaraiba mélyen benyúló, lapos dombhát Kastélykert elnevezése, valamint az ottani kertekben találhatójellegzetesen 17. századi, színes mázas háztartási edény- és zöldmázas kályhaszemtöredékek őrzik emlékét. 29 A 16-17. században egyébként a Veszprém megyei mai Külsővaton, az akkori Egyházasvaton is állt kastély, a Hosszutóty család birtokában. 30 Pusztulásának időpontja és körülményei éppenúgy ismeretlenek, mint építéséé. 31
