Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Kőszeg, Szent Jakab-templom (Mentényi Klára, Ivicsics Péter)

61. Az 1400 körül Hanns von Burghausen nevével fémjelzett, mindenekelőtt Landshutban és a salzburgi körben megjelenő boltozási megoldásokról van szó: Buchowiecki, Walter: Die gotischen Kirchen Österreichs. Wien 1952. 106-107, 263-265.; Seebach 1985. 33-34. 62. Seebach 1985. 33-34.; Gotik in der Steiermark. Landesausstellung. Stift St. Lambrecht 1978. (kiállítási katalógus) 69-70. 63. Die Kunstdenkmäler des Königreichs Bayern. Die Kunstdenkmäler von Oberpfalz und Regensburg. XVIII. Hoffmann, Richard-Mader, Felix: Bezirksamt Nabburg. München 1910. 24-49.; Die Kunstdenkmäler des Königreichs Bayern. Die Kunstdenkmäler von Unterfranken und Aschaffenburg. XIII. Karlinger, Hanns: Bezirksamt Königshofen. München 1915. 79-84.; u.a. XV. Karlinger, Hans: Bezirksamt Ebern. München 1916. 47-63. 64. III. Frigyes építkezéseiről: Wagner-Rieger 1972.; Schwarz, Mario: Stilfragen und Nachwirkungen des Friderizianischen Historismus in Architektur. Unsere Heimat, Zeitschrift des Vereines für Landeskunde von Niederösterreich und Wien 52 (1981) 243-264. 65. A családi kapcsolatokról részletesen: Andreas Baumkircher und seine Zeit. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, Heft 67. Eisenstad 1983.; Grusecki, Oskar: Die Stubenberger und das Burgenland. Burgenländische Heimatblätter 12 (1950) 116-122. 66. Bugár-Mészáros 1975. 67. Seebach 1983.; Bugár-Mészáros 1975.; Entz 1976.; Guzsik Tamás: Későgótikus „pálos" műhelyek Magyarországon. Epítés-Epítészettudomány XV (1983) 210-211. 68. Vándor 1981." 69. Vándor 1981. 121-122. 70. Csepreg 1987. Jelentés, 9-10. (A dokumentációba való betekintés lehetőségét, valamint a szóbeli tájékoztatást a szerzőnek, Haris Andreának ezúton is köszönöm.) - vö.: Haris Andrea: Csepreg, Szent Katalin-templom c. tanulmánya a jelen kötetben. 71. Az egervári templom északi homlokzatán: Vándor 1981. 46. 72. A vasvári egykori domonkos kolostor 1962. évi külső tatarozásakor került elő (Harrach 1976. 234.). 1984-1986-ban Haris Andrea és Dávid Ferenc művészettörténészek, valamint Hajmási Erika régész vezetésével a templom és a kolostor területén újabb kutatások folytak, amelyek során több terrakotta töredék vált ismerté. Vö. Haris Andrea: Vasvár, volt domonkos kolostor c. tanulmánya a Lapidarium Hungaricum 6., Vas megyei 2. kötetében. 73. Vándor 1981. 104-113. 74. Bugár-Mészáros 1975. 37-39. 75. Vándor László: A csácsbozsoki r. k. templom kutatása. Zalai Gyűjtemény 6. 1976. 199-218. 76. A vár 1960-as évek elején végzett falkutatása nyomán kerültek elő: Gergelyffy 1963.; Gergelyjfy-Sedlmayr 1964.; Balogh 1966. I. 160-161, 272. 77. Holl 1986. 53-54. 78. Szmodisné Eszláry Éva: A kőszegi vár reneszánsz ornamentális falfestményeiről. ME XV (1966) 251-255. 79. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött nyugat-dunántúli típusú zárókőről és két bordáról (ltsz. MNM 301/1870 3-5.), amelyeket Balogh Jolán (1966. I. 106.: 4-6. sz.; II. 50. kép) tévesen a budai anyaghoz kapcsolt, Vándor László (1981. 122.) megállapította, hogy Sámfalváról származnak (1. Függelék I. a Lapidarium Hungaricum 6., Vas megye 2. kötetében). A többi budai terrakotta-töredék egészen más felfogásban és stílusban készült, teljesen különbözik az általunk tárgyalt emlékanyagtól (Végh 1998.). 80. Közülük kettő a kőszegi vár ún. ötödik tornyában berendezett kőtárban található (68.35-36. kat. sz.; 447—448. kép) - leltározatlanok. A Jurisich Miklós Vármúzeum kőraktára további két béllettöredéket őriz, egyikükről (68.37. kat. sz.; 449. kép) a leltárkönyvben a következő bejegyzés olvasható: „2 m 30 cm mély előrétegből, az ÉK-i ud-