Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Kőszeg, Szent Jakab-templom (Mentényi Klára, Ivicsics Péter)

is fel kell vetnünk annak lehetőségét, hogy esetükben egy és ugyanazon építtetőről van szó. A tartalmi megközelítés érdekében induljunk ki a szalónaki példából. Az ottani karzat keletkezésének eszmei indíttatása feltehetően a III. Frigyes-féle bécsi és bécsújhelyi (Wiener Neustadt) karzattervekben gyökerezik.

81 A bécsújhelyi plébániatemplom (ma székesegyház) átalakításakor a császár a kereszthajóban kettős karzatot emeltetett. Ez az ún. Hoforatorium a Habsburg uralom alá tartozó területek címereit tartalmazó mellvéddel mindenekelőtt a dinasztia hatalmát kívánta reprezentálni. A várban lévő Georgskapelle pedig egyszerre volt uralkodói magánkápolna és temetkezőhely.

82 Ugyanebben az értelemben, a kegyúr kétszintes önálló kápolnájaként jelent meg a karzat a szalónaki pálos kolostortemplomban, ahol az oltár alatti középső szakasz temetkezését a kutatás feltárta.

83 A Baumkircherek tehát hiába álltak később Mátyás király oldalára, még 1493 körül, a városalapító Andreas lefejezése után is ragaszkodtak a császári mintaképhez. Valójában ez érthető, hiszen mindkettőjük célja - ha más méretekben is - egyfajta szakrális legitimáció, világi uralmuk isteni eredetének bizonyítása volt. Ha mármost elfogadjuk a szalónaki analógiát és gondolatban egy hozzá hasonló, címerekkel díszített, oltárral és temetkezéssel összefüggő liturgikus teret rekonstruálunk, akkor az építtető szándékát is ennek megfelelően képzelhetjük el. S hogy ki lehetett az? A fentieket alapul véve egyetlen név jöhet számításba: azé a testvérpáré, akik az 149l-es pozsonyi békekötés után

84 váltak Kőszeg birtokosaivá. III. Frigyes a várat és a várost 1492. február 8-án kelt oklevelében Siegmund és Heinrich Preueschenknek adományozta,

85 s ezt hamarosan II. Ulászló magyar király is megerősítette.

86 Ez a két stájer származású nemes sokat forgolódott a császár környezetében, és különböző udvari tisztségeket viselt.

87 Vagyonuk gyarapodásával az 1480-as évektől zálogbirtokaik száma és tekintélyük egyre nőtt; Siegmund 1487-től Frigyes udvarnagya, valamint öccsével együtt tanácsos és kamarás volt. 1495-ben a Hardeck-javak elnyerésekor grófi címet kaptak.

88 Megfigyelhető, hogy az idők folyamán - más területek mellett - szándékosan terjeszkedtek Nyugat-Magyarországon. Első itteni zálogbirtokuk Borostyánkő (Bernstein, Burgenland) lehetett 1478-1482 között.

89 Kőszeg, mint saját tulajdon megszerzése után azonban már a következő évben, 1493-ban zálogba vették a jelentősnek számító kismartoni (Eisenstadt, Burgenland) és fraknói (Forchtenstein, Burgenland) uradalmakat is.

90 Az idősebb fiú 1502-ben örökös nélkül halt meg, a hatalmas vagyon a fiatalabb Heinrich kezébe került.

91 Tudjuk, hogy 1500-ban Kőszeg még az övék volt,

92 1514-ben viszont már Miksa császár kapitányát, Peter Maraxit találjuk a várban.

93 Mivel Heinrich 1508-ban Kismartont még birtokolta,

94 feltételezzük, hogy legalább eddig az időpontig kőszegi javait is megtartotta. Az a tény, hogy a Preueschenkek magukénak vallották Kőszeget - úgy véljük - indokolja itteni építkezéseiket. A várban folyó esetleges tevékenységükről a fennmaradt néhány töredék alapján tulajdonképpen nem sokat lehet mondani. Nehézséget jelent az is, hogy ezzel összefüggésben miképpen ítéljük meg, és hogyan datáljuk a Mátyás által elkezdett nyugati ablaksor kialakítását. A város plébániatemplomában emelt karzat azonban - a szalónaki analógia és előképei nyomán - arra utal, hogy valójában kegyúri alapításról van szó. Nem tudunk a Preucschenk testvérek szalónaki kapcsolatáról, ha csak annyit nem, hogy Wilhelm Baumkircher és Heinrich Preueschenk 1491-ben más-más oldalon állt, az előző ugyanis Miksa római király, az utóbbi pedig II. Ulászló nevében írta alá a pozsonyi békeszerződést.

95 A századvég politikai arculatát ismerve