Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Gasztony, török emlékek (Lővei Pál)
felszabadulásakor szabadult ki. A közben meghalt rabtartójának vagy jótevőjének, Mehmed pasának sírkövét fogva tartásának emlékére szállíttatta volna birtokára, ahol azt végül az ő sírja fölé helyezték. A mindezt egy olvasói levélben kifejtő Szakáll Imre egy mohával benőtt, korhadt faoszlopra hivatkozott, amely a sírkő előtt állt, és 1904ben dobták ki. Hosszú, soronként csak egy-egy szóból álló, központozatlan és néhol homályos utalásokat tartalmazó felirata szerint „Colubina Helyiségben Regenten Istenben Születtem Török Uradalmát Számkivetésbe Szenvettem Zenebonák-közt Ügyömnek Lágyétására El-mentem Taurunumba Életemet Szabad Egyességben Nyugodalomba Eltöltenem Kérlek! Emlékezzél! Zöndölést Érzek, Rettegek. Hálláját Értem Töröknek Szemlélem Zártt Ajtainkat Zárja, Kultsait Istenem! Lám! Elvette Nándorfehérvárának Tzudor Zaboláját Vesztünkéi Elnyerte Nyakunkra Ennyi! Gyermekünket Elkapta Dühöss Istentelen Körmébe. Ehess Pogán, Sátán Zörgesse Texess Eöszvöfértzöld Nadrágodat Dobjaidon Örvendgyen Balgatagh Ember!! Nézzed Emberi Lassó Váltazásit Ezekrül Szemednek Zárjával - Elmélkedgyél Többször Boros Egyháznak Lölkiért Gosztonyban Ritkaságul Ajánlya Dütsösségére". 10 (Colubina falu feltehetően a középkori Galambóc, majd Kolumbács, szerbül Golubac, latinul Columbaria, Taurunum pedig Zimony.) A faoszlop tehát alighanem a török sírkővel egy időben felállított, donációs emlékoszlop volt, nem pedig síremlék. A helybeliek körében mindenesetre később is élt a vélekedés, miszerint a márvány emlék - bár erre feliratának semmilyen részlete nem utal - Boros József sírköve lenne. 11 Egy a fenti sírkőhöz hasonlóan szürke márvány anyagú, kézmosóból átalakított keresztelőkút (93.2. kat. sz.; 232. kép) is török készítésű, 12 a hagyomány - megalapozatlanul - homokkőből faragott, levéldíszes talapzatát is másodlagosan felhasznált, török emléknek tartja. 13 Boros József más, török feliratos kőfaragványokat is Gasztonyba hozatott, amelyek közül három a család valamikor 1959-et követően lebontott kastélyának 14 (valójában inkább kúriájának; 233. kép) falában volt (93.3-5. kat. sz.; 234-235. kép). Ez az épület a Boros családtól „legalább 16 tulajdonos kezén át" Horváth József tulajdonába került, akitől azt 1929-ben a tanító bérelte. Vakarcs Kálmán leírása szerint: „külsőleg és belsőleg is mecset alakját árulja el, a minaret helye is megvan, a ház 1852. évi javításakor szedhették le. Bolthajtásos és kb. 80-85 cm széles fala van, öt szobát foglal magába. Boltíves ajtó egy folyosóra vezet, majd onnan jobbra, balra és egyenest egy-egy szoba. ... Közelében volt a kerek kút is a rituális tisztálkodásra. A folyosón az ajtók felett török felírásos táblák vannak." Hüszein Namik bey ezeket az írásokat is elolvasta, szerinte az egyik egy 1159-ben (1746. január 24.-1747. január 12. között) épített kútról, a keltezetlen másik egy mecset újjáépítéséről, a harmadik pedig Belgrád agájáról emlékezett meg, 1157-es (1744. február 15.-1745. február 2.) évszámmal. 15 A táblák közül egyről a 19. század közepe előtt Varsányi János rajzot is készített (93.3. kat. sz.; 234. kép). 16 A három tábla közül egy 1970 körül a templommal közös telken álló iskolaépület szertárában volt, 17 valószínűleg ez került az utóbbi években a templom belsejébe, a karzat alá (93.5. kat. sz.; 235. kép). A másik két faragvány további sorsát nem ismerjük. Egy 19. századi említés szerint a templom külső falában is volt egy „arabs feliratos" kő, 18 de valószínű, hogy valójában a belsőben lévő, 93.1. kat. sz. sírkőre gondolt a szerző. 19
