Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Kőszegszerdahely, római katolikus templom (C. Harrach Erzsébet, Ivicsics Péter)

C. Harrach Erzsébet KŐSZEGSZERDAHELY, RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM Azonossági szám: 69. A település első okleveles említése 1374-ből ismert. Csak a 16. században lett önálló plébániája. Templomát (Kossuth Lajos utca 41.; 494-495. kép) a reformáció idején a protestánsok használták. 1697-ben Bozsokhoz tartozott, és szentélyét az ottani Sibrik család használta temetkezőhelyül.

1 A keletéit épületet a Mindenszentek tiszteletére szentelték. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az újkorban fából készült az oltár, a kórus és a mennyezet, csak a szentély volt boltíves. A hajó téglaburkolatú, míg a szentély padozat nélküli volt. Sekrestyéje az északi oldalon már állt. Tornyát megerősítették. Az épületet 1744-ben, tornyát 1752-ben renoválták. Az együttes legősibb része a torony. (494. kép) A nyugati bejárati kapu gótikus bélletű, lábazati része földbe süllyedt. (495. kép) A korábbi építések során a küszöbszintet is elpusztították. A kapu kerete kő, enyhén csúcsíves kialakítású. Mögötte a torony legalsó szintje készült a legvastagabb falakkal. A toronyalj dongaboltozatos. A következő szinten csak nyugati résnyílás van, míg az azt követő szinten a déli és az északi oldalon van egy-egy résnyílás, a középső szinten mind a négy oldalon két-két résnyílás található, részben befalazott állapotban, illetve a padlástér felé áttörtén. A torony belső szintpadkái a nyílásokhoz igazodnak. A legfelső szint ablakait a barokk ablakok kialakításakor pusztították el. Az ablakok könyöklőjét és átboltozását egyaránt nagy lapkövekkel oldották meg az építők. A torony részletképzése, ablakai egyértelműen arra utalnak, hogy hadászati célokat szolgált. A templomtesttel való összeépítésnek részleteit a külső kutatás alapján tisztázni nem lehetett. A hajót két csehsüvegboltozat, a barokk diadalíven belül egy keskeny, fiókos dongaboltozat-szakasz fedi. A gyámköveken nyugvó gótikus hevederívhez csatlakozik a bordás, záróköves, ötsüveges szentélyboltozat. Az északi sekrestye dongaboltozatos. A déli sekrestye két csehsüveg-boltszakaszos. A hajó nyugati végén két pilléren álló, kihasasodó orgonakarzat alja ugyancsak csehsüvegboltozatos. A templomot kő kerítésfal veszi körül, a délkeleti kapuzat pillérein barokk Szent Flórián- és Nepomuki Szent János-szobor áll. Az 1975-ben készült tatarozás előtti falkutatás során megfigyelhető volt a déli homlokzaton egy befalazott kapu, felette tengelyben egy fülke, amely valószínűleg eredetileg ablak volt. A középkori román periódusból származó ablakok a barokk ablak áttörésekor pusztultak el. A déli oldalon a sekrestye felől, a keleti ablak alatt egy vörös kontúrokkal megfestett, kevés színnyommal rendelkező kálváriajelenet került felszínre. A vakolat anyaga a középkori vakolatmorzsákkal látszik azonosnak. Az északi hajófal különösebb részleteket nem tartalmazott. A szentély ablakainak arányai különböztek a hajó ablakaitól, feltételezhető volt a gótikus eredet. A kutatás igazolta ezt. A szentély tengelyében feltárásra és részleges bemutatásra került a csúcsíves záródású,