Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Kőszeg, belsővár („Jurisics-vár”) (Sedlmayr János, Ivicsics Péter, Lővei Pál)

helyreállítás során végzett bontásokból előkerült daraboknak a pontos lelőhelye ma már nem ismert, illetve a faragványok és az ismert lelőhelyek nem állíthatók párba. Fennmaradt 1958-ból egy feltehetően Seper Ferenc művezető által készített jegyzék,

7 amely 62 töredék előkerülési adatait sorolja fel, de a sorszámok, amelyekkel a köveket a listán jelölték, magukról a darabokról azóta lekoptak; csak néhány korabeli fényképen látható szám alapján lehet egy-két töredéket beazonosítani a listáról (68.15., 68.35., 68.81., 68.83., 68.85-86., 68.92. kat. sz.; 437, 460-461, 463-464. kép). A jegyzék szerint 1958. augusztus 21-én 16 töredék került elő a „kelet-nyugati szárnyat öszszekötő földszinti helyiségben, a barokk lépcső bontási munkálatai során", 1958. augusztus 22-én négy darab az „északi teraszon lévő folyosó bontásából", 1958. augusztus 23-án 33 darab a „kápolnai rész bontásából" (utólag, más kézzel: „födémből és válaszfalakból"), 1958. augusztus 25-én hét darab a „keleti szárnyon (múzeum) 4. sz. teremben, közfal bontásából", 1958. augusztus 26-án két darab a „lovagteremben, ablakbontásból". JEGYZETEK 1. A vár építéstörténetével foglalkozó ismeretterjesztő munkák (Gergelyffy-Sedlmayr 1964.; Bakay Kornél: Kőszeg - Jurisics vár. H. n. 1985. [Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 208.] stb.) még említés szintjén sem foglalkoznak egyes faragvány okkal. Holl 1992. ezen a helyzeten annyiban változtatott, hogy az északi palotaszárny területén végzett ásatás által napvilágra hozott építészeti töredékek egy részéről rajzi felmérés, rekonstrukciós rajz, fénykép jelent meg, illetve a szöveg több darabot megemlít. 2. Feuerné 1977. 3. A szerkesztő megjegyzése: A vár területén 1960 és 1962 között elsősorban az északi palotaszárnyban jelentős ásatásokat folytató Holl Imre periodizációs elképzelései és az egyes periódusok általa javasolt keltezése jelentősen eltérnek a falkutatást végző Gergelyffy András, illetve a helyreállítási terveket és a fenti tanulmányt is készítő Sedlmayr János véleményétől. Holl szerint a körítőfalak a saroktornyokkal már a 13. század közepén felépültek, és az északi palotaszárnynak a 13. század végén történt emelése már a második építési periódus (Holl 1986. 51-62., 25. kép; Holl 1992. 71-80.; 4. kép). Az északi palotának a korábbival teljesen ellentétes megítélése kapott hangsúlyt újabban Bakay Kornélnál (Bakay 2001. 11 l-l 15.): szerinte a festett díszű ablaksorral díszített fal, amelyet eddig a belső udvarra néző homlokzati falnak tartottak, valójában a palota hátfala, amelynek festett felülete az épületbelsőbe esett. Véleménye ellentmond mindannak, amit eddig a korabeli várak és a 13-14. századi lakóházak faburkolatos belső terekkel összefüggő, kapcsolt ablakairól megállapított a kutatás (vö. Dávid Ferenc: Gótikus lakóházak Sopronban. MMv V 1967-1968. Bp. 1970. 117-120.; Holl 1992. 75-77.). 4. A szerkesztő megjegyzése: Az északi épületet két periódusban kiépültnek vélte a műemléki helyreállítást követően készült feldolgozás, ami szerint a toronytól nyugatra eső, déli homlokzatszakasz téglafalazatú emelete 15. századi átalakítás nyoma lenne (Gergelyffy-Sedlmayr 1964. 12-13.; a nyomában a 14. század végi keltezést is megengedi: A művészet története Magyarországon. Szerk.: Aradi Nóra. Bp. 1983. 73. [Marosi Ernő]; hasonló nézet: Bakay 1990. 67-68.). Ettől eltér Holl Imre véleménye: „Az építőanyag különbsége azonban nem korszakváltást, hanem funkcionális-építéstechnológiai követelményt jelent; a kapcsolt ablakok díszesebb kiképzését csak így lehetett biztosítani. Az egyidejűséget bizonyítja, hogy az emeleten ezenkívül még két helyen alkalmaztak azonos méretű téglákat ... Az emelet kiépítése ... egy ütemben történt, tégla és kő egy időben került felhasználásra." (Holl 1992. 78.) Ezt a véleményét Holl a hármas ablakcsoport (431. kép) formai elemzésével és az azon olvasható, festett felirattöredék Kőszegi Iván!