Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Kőszeg, belsővár („Jurisics-vár”) (Sedlmayr János, Ivicsics Péter, Lővei Pál)

Sedlmayr János KŐSZEG, BELSŐVÁR (,JURISICS-VÁR") Azonossági szám: 68. A kőszegi belső várnak (Rájnis József utca 9.) a 13. század végi első periódusából való fokozatos kiépítés útján az 1500-as évek elejére alakult ki ma is jellemző, késő középkori és reneszánsz képe. (428^-29. kép) Ismert in situ helyzetű és feltárt kőfaragványainak nagyobb számú és jelentősebb részletei e két időszakból valók, a 16. és 17. században már inkább csak kisebb jelentőségű reneszánsz faragványok, főként nyíláskeretek készülhettek. A vár 13. század végi nyílásait, illetve kőfaragványait ezideig kevéssé publikálták, és azok így alig ismertek.

1 Hasonló a Mátyás-kori reneszánsz szárny többosztású ablakainak (453. kép, 2. kihajtható melléklet) helyzete is, érdekes például, hogy Feuerné Tóth Rózsa összefoglaló munkájában

2 e jelentős nyílások képe, illetve leírása egyáltalán nem szerepel. A 13. század végi, 1300 körüli várépületből (első periódus

3

), amely az északi palotaszárnyból és előtte egy toronyból (ún. belső torony) állt (430—431. kép), a magyarországi anyagban e korból még igen ritka, mérműves ablakkeretek maradtak meg (68.9-21. kat. sz.; Szerk. Kat.: 68/2., 68/3.; 436-442. kép). Jellegzetességük az, hogy a csúcsíves ablakok keretei a homlokzat külső síkjához közel helyezkedtek el, a mérművek pedig csupán primer tagozatokból tevődnek össze. A mérmű a csúcsíves külső nyílások válla alól indul. Alul egy vagy két, háromkaréjjal tagolt félkörív, míg az ívmezőkben három vagy többkaréjos, áttört nyílásforma jelentkezik. A karéjokon kívüli, kisebb ívháromszögű felületeket általában nem törték át és nem is mélyítették ki, ellentétben a szabályos, 14. századi mérműveken általános megoldással. A palota földszintjén egyszerűbb, egyenes záródású ablakok nyíltak (68.22. kat. sz.). Ehhez a szárnyhoz tartozhatott néhány hengertagos díszú (ajtó)kerettöredék (68.23-25. kat. sz.; 443-445. kép) is. Az ún. belső torony nyugati oldalán egy kétnyílású és háromkaréjos ablakot az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején végzett helyreállítás során kiegészítettek, két másikat pedig a toronytól keletre eső falban vakablakként mutattak be. (436. kép) Ez utóbbiakban egy-egy mérműves töredék (68.11-12. kat. sz., Szerk. Kat.: 68/3.) jelzi azok jellegét. Úgy tűnik, hogy ezen darabokból és a kőtárban lévő faragvány okból hiteles mérművek szerkeszthetők ki: eredetileg legalább hat ilyen típusú ablaka (Szerk. Kat.: 68/2., 68/3.) volt a korai várpalotának. Ugyancsak a 13. század végi periódushoz tartozik a torony földszintjének meglévő, eredeti keresztboltozata (432. kép), és ezzel egyidősek a kőtárban lévő, valamely másik keresztboltozathoz tartozó töredékek (Szerk. Kat.: 68/1.; 433-435. kép). E boltozati bordák (68.1-6. kat. sz.) mérete és ívelése egyezik a torony földszintjén álló bordaívekével, de az egyik sarokoszlop fejezete (68.7. kat. sz.) jóval gazdagabb az eredé-