Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Kőszeg, Szent Jakab-templom (Mentényi Klára, Ivicsics Péter)
14. Bővebben írt a Szent Jakab-templomról: Chernél 1877-1878. I. 97-110., II. 92-103.; Horváth 1931. 43-105.; Lelkes 1960. 37-39, 55, 159-162.; Szövényi István: Kőszeg. Budapest 1973. 49-51.; Bariska-Németh 1984. 15. Karácsonyi János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I. Bp. 1922. 23. nyomán: Lelkes 1960. 37-38, 159.; majd Dercsényi 1982. 1.; Harrach-Kiss 1983. 189.; Bariska-Németh 1984. 77., stb. 16. Említi: Bariska-Németh 1984. 77. 17. Felfigyelt rá: Horváth Detre (Horváth 1931. 50.) és a templom homlokzatainak kutatója, Tóth Melinda (Tóth 1964. 7. - a betekintés lehetőségéért a szerzőnek ezúton mondok köszönetet). 18. Lelkes 1960. 37-38, 159. 19. Tóth 1964. 6-7. 20. Tóth 1964. 4, 6. 21. Bakay Kornél: Múltunk és jelenünk: Régészeti szempontok Kőszeg történetéhez. Eletünk 1984/9. 997-1006.; Bakay 2001. 181-203. 22. P. Martin Rosnak: Die Belagerung der königliche Freystadt Güns im Jahre 1532. Wien 1789. 12-13. 23. Chernél (1877-1878. I. 97.) felhívta a figyelmet az okleveles forrás hiányára. Horváth (1931. 46-47.) leírása szerint a nyugati homlokzat egykori feliratán Garai neve és az 1407-es évszám - mint az alapítás éve - szerepelt. 24. Említi őket: Gerevich, László: Prager Einflüsse auf die Bildhauerkunst der Ofner Burg. AHA II (1955) 61.; A Garaiak révén esetleges zágrábi kapcsolatot feltételez: Marosi Ernő: Építészeti központok és helyi iskolák 1400 körül. In: MMTö 2. 1987.1. 524., II. 978. kép. 25. Entz Géza feltételezése szerint a szentély korábbi a hajónál, és a Garaiak csak a hajót építik (Entz 1960. 45.). Tóth Melinda a hajó körítőfalait szintén korábbinak tartja a boltozatnál és a szentélynél (Tóth 1964. 8.). 26. Elsősorban a Bischofstor, a Singertor és a Herzogenkapelle plasztikáját kell megemlíteni (Uetze, Hans: Geschichte und Beschreibung des Stephansdomes in Wien. Wien 1931. 12, 146-155, 212-213.). 27. Marosi, Ernő: Einige tendenziöse Planänderungen. Beiträge zur Stilgeschichte der ungarischen Architektur des vierzehnten Jahrhunderts. Acta Technica 77 (1974) 297-354. 28. VamL KFL, Kőszeg város tanácsülése jegyzőkönyve, 1674. augusztus 12., 8. 29. 1409. március 16., Buda. Közli: Horváth Ferenc-Kiss Mária: Kőszeg szabad királyi város titkos levéltára. VSz 1963. III. 69. 30. Chernél 1877-1878. II. 19.; Lelkes 1960. 11. 31. I. Ulászló király a várat és a várost 1441-ben Palóci Simon királyi főlovászmesternek és Országh Mihály kincstartónak adományozta (Csánki 1894. 715.). Érdemes ezen a helyen megemlíteni, hogy a karzat fölötti boltszakaszban még egy címeres zárókő látható, amelyen feltehetően egy ismeretlen polgári család címere szerepel. Jelenléte nem csupán építészettörténeti, de - tekintettel a korábban szabad királyi város új, földesúri tulajdonná váló helyzetére - várostörténeti szempontból is további kérdéseket vet fel. 32. A körtetagos profilozás szinte teljesen megegyező, a különbség csupán a bélletes kapuzatok méretében nyilvánul meg. 33. Tóth 1964. 3. 34. Tóth 1964.2. 35. Tóth 1964. 2. 36. Hivatkozva Borza Tibor geológus megállapítására: Jelentés a kőszegi gótikus faragványok anyagának meghatározásáról. Szakvélemény. Kézirat, 1983. december 9. 37. Ez volt a temetőkápolna, amelynek keletkezéséről szinte semmit sem tudunk. 1595-ben már biztosan létezett. (Chernél 1877-1878. II. 58.) A sekrestye külső felújításakor - öszszefüggésben a Szent Imre-templom 1985-1986. évi tatarozásával - a falba másodlagosan befalazott gótikus bordák (64.2-3. kat. sz.; 423-424. kép) váltak láthatóvá. 1671-ben
