Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Gasztony, török emlékek (Lővei Pál)

A TÖREDÉKEK KATALÓGUSA 93.1. (230-231. kép) A Széles talapzaton álló, azzal egy kőből faragott, magas hasáb alakú török sírkő, tetején külön darabból faragott, magas, süvegszerű lezárással. A talapzaton csengettyűsoros párkány alatt negyedkörökkel sarkított, kiemelkedő tükörben hétsoros felirat: TAURUNO VICTR. ARMIS IOS. II. AUG. CAPTO IOS. BOROS DE RÁKOS. S. C. R. A. M. E. CONS. R. L. H. CONSILIARIUS, ET SUPE. CAMP. PR. COMISS. SERVIC. ECCLAE GOSZTON. D. D. Ao. MDCCLXXXIX („Zimonynak II. József győzelmes hadai által történt bevételekor Rákosi Boros József ő császári és apostoli királyi felsége helytartó tanácsának tanácsosa és élelmezési főbiztos a gasztonyi egyháznak adományozta az Ur 1789. évében") A sírkő felső hasábjának homlokoldalán levéldíszes lezárás alatt és indadíszes-rácsos faragás fölött hét, egymástól vonalakkal elválasztott, arab betűs, török nyelvű feliratsor. A szöveg Hussein Namik Bey török történész fordítása szerint: „Az elhunyt, Istenben boldogult és Isten kegyelmére utalt volt nagyvezér Izzet Mehmed basának lelki nyugalmára. (A Koránból olvassátok.) 1198. Redsel hó 13."; Hegyi Klára fordítása: „Az elhunyt és megboldogult, a könyörületes Isten irgalmára szoruló egykori nagyvezír, Izzet Mehmed pasa lelke nyugalmáért [mondd el] a fátihát. 1198. rebiüláhir havának 13. napján." (A fátiha a Korán első verse szúrája. Izzet Mehmed pasa kétszer volt nagyvezír: 1774. augusztus 10. és 1775. július 7., valamint 1781. február 20. és 1782. augusztus 25. között.) B A török évszám a nagyvezírnek az 1784. március 6-án történt elhunytára vonatkozik, a latin felirat 1789-es évszáma már másodlagos. C Szürke, sávosan rétegzett márvány. D 238x80, a hátával a falba ültetett hasáb ma mérhető kiugrása 19, a süvegszerű felső lezárás nélkül a magasság 193. E A Délvidék töröktől felszabadított területéről (Belgrád, Zimony?) Rákosi Boros József hozatta Gasztonyba. G OMvHF 134979, 187431. neg. H Varsányi János ceruzarajza az Archaeologiai Bizottmány anyagában, 1836/45 között, MTA Könyvtár, Kézirattár Ms 4404/86/1. I A gasztonyi r. k. templom hajójában a déli falhoz állítva, a nyugati karzat alatt. K Gerecze 1905. 412.; Vakarcs 1929. I. 5.; Namik 1929a. 3.; Namik 1929b. 4.; Szakáll 1929. 3.; Porkoláb István: Gasztonyi török emlékek. Vasvármegye 62. évf. 90. sz. (1929. április 21.) 4.; Vakarcs 1939. 215, 216-218.; Genthon 1959. 103.; Műemlékjegyzék 1976. 641.; Harrach-Kiss 1983. 109.; 168. kép; Orbán 1984. 38.; Műemlékjegyzék 1990. II. 1145. 93.2. (232. kép) A Másodlagosan keresztelőkútként felhasznált, egyetlen kőtömbből faragott, kör alaprajzú, török mosdómedence, csonka kúp alakú, felül félhengeres gyűrűvel lezárt lábazatból növő, vízszintesből ívesen függőlegesbe forduló palásttal, amelynek tetejét két kis konzolszerú dísz tagolja. (Alatta a keresztelőkútként való felállítás során elhelyezett, levélsoros díszű talapzat.)