Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Egyházashollós, római katolikus templom (Tamási Judit, Ivicsics Péter)

tetőzetét is. A szentély boltozott volt, a hajót rossz állapotban lévő famennyezet fedte. Figyelemreméltóan egybevág később ismertetendő ásatási megfigyeléseinkkel (szürkéssárga agyagpadló az I. periódusban) és egyben meg is erősíti azokat ama észrevétel, miszerint a templomnak nem volt (rakott) padlója. A vizitátor a belsőben számba vette még többek között a kőből készült szószéket és oltárt, valamint a falban fülkeszerűen kiképzett pasztofóriumot is. Az egészében véve réginek és csupasznak bemutatott templom kegyuraságát a körmendi uradalom gyakorolta.

15 Valamikor a 18. század első felében a földes- és kegyúr Batthyány Lajos költségén helyreállították a templomot, amint erről a következő canonica visitatio (1756) tudósít. Az egyház, amelynek Szent Miklós titulusát ekkor már nem ünnepelték meg, Egyházasszecsőd fi 1 i áj a volt. Szentélyét és sekrestyéjét kőboltozat, az épület többi részét deszkafödém, padlóját téglaburkolat fedte. A tetőt mindenhol zsindely borította. A nyugati bejárat felett emelkedett falazott és „felettébb régi" tornya, benne haranggal. Ekkor már újból katolikus kézen kellett hogy legyen, hiszen két - egyelőre még fel nem szentelt - oltárát is leírták; a főoltárkép Szent Annát, a másik oltárkép a Boldogságos Szüzet megkoronázó Szentháromságot ábrázolta. A cintermet fal övezte.

16 Az 1780-ban írt vizitáció lényeges új információt nem tartalmazott. Megerősítette, hogy nem tudni, kik és mikor építették a négyszögletes (!) kőtemplomot, csupán azt, hogy Batthyány Lajos építtette újjá, valamint, hogy a Szent Miklós titulus helyett már a Szent Annát használják, a főoltár is neki van szentelve.

17 Egyhazashollós ekkor még filiális egyház volt, ám hamarosan önállósult - valószínűleg 1789-ben, ugyanis ettől az évtől indulnak az anyakönyvek.

18 Később pedig - talán 1812-ben, de 1815-re már biztosan - önálló plébánia rangjára emelkedett, amelyhez három filiális egyház tartozott a másik három Hollós nevű faluban.

19 A templom kegyura ekkoriban Batthyány Fülöp volt, az épület állapota pedig az 1780. évihez képest tulajdonképpen változatlan: szilárd anyagból épült, téglával volt burkolva, zsindellyel fedve, szentélye boltozott volt, a hajó deszkafödémes. Szentélye oldalához sekrestye támaszkodott, tornyában két harang függött. Titulusa Szent Anna volt, a neki szentelt főoltáron túl azonban leírták Szentháromság titulusa mellékoltárát is. Végezetül hozzátette a vizitátor, hogy az épület már mindenhol leomlással fenyeget. Az 1831. évi canonica visitatio az előző adatait mindössze annyival egészítette ki, hogy 1819-ben a templomot a Helytartótanács költségén renoválták.

20 Az ez évi ácsés kőművesmunkákról más források is beszámolnak.

21 Az 1820-1830-as években többször végeztek kisebb javításokat-toldásokat az épületen. 1836-1837-ben tőle kissé délre plébániaházat építettek.

22 A templom mai formáját 1850-ben nyerte el, amikor középkori szentélyét lebontva - kelet felé megtoldották a hajót, majd egy nagyméretű, a hajónál alig keskenyebb, félköríves záródású szentélyt építettek hozzá, déli oldalán sekrestyével. A torony csaknem érintetlen maradt, a hajót beboltozták, s a templom kívül-belül egységes, klasszicista architektúrát kapott.

23 Ezt követően a számadások a 19. század második és a 20. század első felében szinte minden évben beszámolnak valami jelentéktelenebb átalakításról, de ezek rendszerint csak vakolásra-meszelésre, a cserépfedés megújítására, a nyílászárók kicserélésére korlátozódtak.

24 A templomon az első műemlékvédelmi jellegű beavatkozásra - a tatarozást kísérő, csekély mértékű, részleges bemutatásra - 1966-1967-ben került sor, amelynek alkalmával Levárdy Ferenc és C. Harrach Erzsébet számos lényeges megfigyelést végzett, amelyek egy részét azonban a későbbi kutatások módosították.

25 A külső vakolat eltá-