Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Csákánydoroszló, kastély (Koppány Tibor, Lővei Pál)

A későbbiekben már nem sokat változtattak a kastélyon. A romantikus részletképzésű főlépcsőház valószínűleg egykorú a parkban álló, gótizáló Mária-kápolnával, amelyen az 1853-as évszám olvasható. Végül a 19. század végére helyezhető a torony kétoldali toldaléka - mellvédjeik sarokpillérén egy-egy címertartó kőoroszlánnal (158. kép) -, amely lényegében télikert, valamint a főszárny teljes belső átépítése a torony feliratos táblájával és faragott kő címerével együtt. (160-161. kép) Ekkor alakították át a parkot is jelenlegi romantikus formájára. (162. kép) A 19. század második felében történt átépítés után került a kastélyba a Batthyány család grófi ágának műkincs-, könyvtár- és oklevélgyűjteménye. Megszervezője Batthyány Iván gróf volt, aki ezt a gyűjteményt 1896-ban a Szombathelyen, később pedig a Budapesten megrendezett millenniumi kiállítások rendelkezésére bocsátotta. Anyagának nagyobb része a család központi, a németújvári várban évszázadok alatt összegyűlt kincseiből került ki. A várnak bécsi parancsra 1760 körül történt lerombolása után a Batthyányak hercegi és grófi ága szétosztotta a családi gyűjteményt, ezt vitte Iván gróf végül Csákányba. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején leltárt készítettek róla, amely fennmaradt, ebből tudható, hogy mit tartalmazott bútorokban, festményekben, szobrokban, iparművészeti tárgyakban, fegyverekben, könyvekben és oklevelekben. Az európai viszonylatban kiemelkedő értékű gyűjtemény 1945 tavaszán teljes egészében elpusztult, ahogyan az év végén Vas megye főispánjának küldött jelentésben olvasható: „A Batthyány Iván gróf kastélyában volt könyvtárat, a régi családi okmányokat és műkincseket a bevonuló orosz csapatok szétszórták, Az iratok, festmények és egyéb értékek teljes mértékben megsemmisültek, részben elégették azokat", még az ajtókat és az ablakokat is elpusztították.

14 Az üresen álló és kifosztott kastélyba később az erdészet költözött, és bár pótolták az ajtókat, ablakokat, viszonylag rendbetették az épületet, de folytatták a pusztítást a nyugati szárny átépítésével és belsejének szétbontásával, ahol magpergető üzemet létesítettek. 1967-ben azután leégett az épület tetőzetének nagy része. Az erdészet kiköltözött, a kastély tovább pusztult. Újjáépítése és hasznosítása érdekében készült 1978-ban az említett helyreállítási program. Végül 1986-ban fejeződött be a helyreállítás, amely óta Fővárosi Szociális Otthon működik az épületben.

15 JEGYZETEK 1. A két község egyesítésére: Vas megye 1982. 455. - A kastélyról: Műemlékjegyzék 1990. II. 1139.; Rados Jenő: Magyar kastélyok. 2. bőv. kiad. Bp. 1939. 58.; Genthon 1959. 57.; Harrach-Kiss 1983. 80. 2. Dénes József régész (Szombathely, Savaria Múzeum) szíves szóbeli közlése. 3. Koppány Tibor: A csákánydoroszlói volt Batthyány-kastély. Mv XX1I1 (1979) 56-63. 4. Az épületbe a Vasiterv kivitelezési dokumentációja (tervező Czeiner Gáborné) alapján történt helyreállítás után Fővárosi Szociális Otthon néven Budapest főváros beteg gyermekek gondozására szolgáló egyik otthona került. 5. 1248-1513: Csánki 1894. 740.; a Csákányi-Rumi rokonságra: Csánki 1894. 816, 826, 847.; a Héderváriak birtoklására: Csánki 1894. 726, 826.; az 1524-es adományra: Batthyány-lt. AA. Alm. 1. Lad. 3. no. 17, 26. 6. Batthyány-lt. P. 1322. 35. cs.: Instrukciók, 1572-1641. f. 22. - A kastély akkori, illetve a középkor óta ismert fogalmáról: Koppány 1974. 285-299.