Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Csákánydoroszló, kastély (Koppány Tibor, Lővei Pál)

Koppány Tibor CSAKANYDOROSZLÓ, KASTÉLY Azonossági szám: 48. Az 1939-ben Nagycsákány és Rábadoroszló egyesítésével alakult településen, a két egykori falu között mintegy 50 holdas tájképi kertben terül el a műemléki védettséget élvező kastély (Fő utca 9-13.) (156-158. kép). 1 Az egyemeletes épület hosszú főhomlokzati szárnyból és annak végein rá merőle­ges, rövidebb oldalszárnyakból áll. A főszárny közepén négyemeletes torony magaso­dik, alatta van a boltozott kapualj. A torony két oldalához árkádos homlokzatú, föld­szintes előépítmények csatlakoznak, tetejükön bábos korláttal. A délre néző főhomlok­zat bal oldali, nyugati szélén szabálytalan sokszög alaprajzú, az épülettel azonos ma­gasságú saroktorony helyezkedik el. Az oldalszárnyak végein az azokkal bezárt udvar­ba nyúló, földszintes gazdasági melléképületek állnak. Közöttük eredetileg magas fal húzódott, középen kapuval. A kastélynak a toronytól jobbra, keleti irányba fekvő része alatt dongaboltozatos, több helyiségből álló pince található. A földszinti helyiségek - a délnyugati saroktorony és a nyugati oldalszárny vége kivételével - fiókos dongabolto­zatokkal fedettek. Az emelet, a nyugati szárny két fiókos dongás terme kivételével, sík­mennyezetes. Az udvari oldalon mind a két szinten keresztboltozat-sorral lefedett fo­lyosó fut végig, amelyből a keleti szárny emeleti szakaszát kivéve eredetileg mindegyik nyitott és árkádos volt. A kapualj udvari oldalán abból két irányba induló, íves lépcsők­kel kialakított főlépcsőház található. A főszárny és a két oldalszárny találkozásánál mindkét oldalon kétkarú melléklépcsők vannak. A kastély külső megjelenése szélesen terpeszkedő, sima és jellegtelen késő ba­rokk-eklektikus homlokzatokkal. Csupán a tengelyben álló torony legfelső, kettős ab­lakai és délnyugati, bástyára emlékeztető saroktornya tanúskodik korábbi eredetéről. A leegyszerűsített homlokzatok és a gótizáló formájú udvari főlépcsőház, valamint a torony melletti két földszintes toldalék ugyanakkor a 19. század közepén vagy azt kö­vetően történt átépítést mutatja. Az íves főbejárat felett nyolcsoros feliratú kőtábla, a torony első emeleti ablaka fe­lett pedig a Batthyány család kőbe faragott címere látható. ( 160-161. kép) A táblán az alábbi szöveg olvasható: A CSÁKÁNYI FELSŐ ERDŐ MAGASLATÁN ELPUSZTULT RÉGI / CSÁKÁ­NYI VÁR HELYETT ENNEK A KASTÉLYNAK KELETI RÉSZÉT A TORONNYAL / EGYÜTT A 17-IK SZÁZAD ELEJÉN A GRÓF BATTHYÁNY CSALÁD ÉPÍTTETTE. / ITT LAKOTT GRÓF BATTHYÁNY PÁL KI A TÖRÖK VILÁG IDE­JÉN A KANIZSAI / VÁR KÖRÜL VÍVOTT HARCZOK EGYIK HÍRNEVES ÉS GYŐZELMES VEZÉRE VOLT S / A KI A CSÁKÁNYI RÁBA FOLYÓNÁL A TÖ­RÖK HAD ÁTKELÉSÉT MEGHIÚSÍTOTTA S A / HIRES SZENT GOTHÁRDI CSATÁBAN VITÉZÜL RÉSZT VETT. EZEN VÁR KASTÉLYNAK KELETI RÉSZE

Next

/
Thumbnails
Contents