Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Előszó (Horler Miklós)

]() Az első ilyen feladat céljául Vas megyét választottuk, amely történelmi és művészetföldrajzi tekintetben, valamint korban, műfajban, értékekben egyaránt sokat ígérő területnek mutatkozott, ahol számos olyan kutató állt rendelkezésre, akik már hosszabb ideje foglalkoztak a megye műemlékeinek régészeti, művészettörténeti, építészettörténeti kutatásával, és ezek eredményeit korábban részben már publikálva kellő áttekintést szereztek a megye történelméről és művészeti értékeiről. Emellett azonban nagymértékben hozzájárult a választáshoz az is, hogy közel a LAPIDARIUM HUNGARICUM sorozat megindulásával egyidejűleg indult meg a Vas megye székhelyéhez nem messze emelkedő jáki bencés apátsági templom remekművű, késő román épületének nagyszabású restaurálása és az ezzel kapcsolatos kutatómunka - nem utolsó sorban az épület félezernél is több kőfaragványának számbavétele és feldolgozása. A jáki templom, a nyugat dunántúli falusi templomok számos emlékén megjelenő hatásaival ezáltal megvalósította azt a gondolatot is, amelyet a LAPIDARIUM HUNGARICUM kezdetén próbáltunk célul kitűzni, hogy a munka szervezését az olyan nagyobb művészeti központok anyagával kellene kezdeni, ahonnan az egyes korok építőművészete szétterjedt a különböző területeken. így megvalósult ugyan a Vas megyei program, de ezzel párhuzamosan megindult ajaki templom - mint a megye középkori építőművészetének centruma - anyagának feldolgozása, ami a LAPIDARIUM HUNGARICUM egy külön kötetében fog megjelenni. Az 1988-ban Vas megye területén megkezdődött munka szervezésének, irányításának és az eredményeket most közreadó két kötet szerkesztésének feladatait Lővei Pál vállalta, az ő érdeme, hogy ez a 46 település 62 épületére, illetve lelőhelyére kiterjedő kutatási program 26 régész, művészettörténész és építészettörténész kutató, továbbá azok munkatársaiként fényképészek, felmérő-rajzoló építészek, mérnökgeológusok, muzeológusok munkájának koordinálásával, szervezésével és irányításával most megvalósult. A mű, amelyet itt közreadunk, már azzal is jelzi a LAPIDARIUM HUNGARICUM keretén belül különleges jellegét, hogy két kötetből áll. A kettő szerkezetében és tartalmában folyamatosan kapcsolódik egymáshoz, ami a feladatnak az eddigiektől lényegesen eltérő terjedelméből szükségszerűen következik. A könyvet útjára bocsátó Előszó értelemszerűen itt, az első kötetben jelenik meg, de a másodikra is vonatkozik. Az Előszó után az előző kötetekben mindig a kötet fő szerzője foglalta össze annak témáját egy bevezető tanulmányban, a történeti adatokkal és tudománytörténeti előzményekkel, majd a részben a töredékek feldolgozása alapján nyert új tudományos eredményekkel. Ebben a többszerzős műben a kötet szerkesztője foglalja össze egy átfogó bevezető tanulmányban az egész Vas megyére kiterjedő program előzményeit, szervezési és metodikai kérdéseit, a végrehajtás menetét és nehézségeit, betekintést nyújtva abba a hatalmas munkába, amely 1988-tól kezdve több mint egy évtizeden keresztül folyt az ország egy megyényi területén, 46 település 62 lelőhelyén, fogalmat adva arról a rendkívüli teljesítményről, amelyet a két kötet munkatársai több mint 60 tanulmányt és kőleltárt eredményező kutató és feldolgozó munkájukkal a magyar művészettörténet-tudomány asztalára most letettek. A Bevezetés másik felében ugyanakkor a munkák eredményei alapján egy olyan kronológiai rendszerbe foglalt szintézist nyújt, amely