Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Bozsok, Batthyány-várkastély – „alsó kastély” (Koppány Tibor, P. Hajmási Erika, Ivicsics Péter)
ségét szoros kapcsolat kötötte a szomszédos Rohoncon rezideáló Batthyány Kristófhoz. 1670-ben ugyanis Sárkány János Egerszegen összehívott katonai bíróság élén halálra ítélte odahívott feleségét, és le is fejeztette. Ennek hírére Batthyány Kristóf lefoglaltatta a bozsoki kastélyt, Sárkányék ott található ingóságait elvitette, majd valószínűleg ő tett feljelentést Sárkány ellen, aki erre Zrínyi Péter védelme alá, Csáktornyára menekült. A pozsonyi Magyar Kamara azonban utolérte, elfogatta, börtönbe záratta, vagyonát, közte a bozsoki kastélyt pedig lefoglaltatta. Ebből az alkalomból vették fel azt a rövid összeírást, amelyet már többen ismertettek, s amelyből megtudható, hogy a négyszög alaprajzú és kisméretű bozsoki kastély kétszintes, vagyis egyemeletes volt, vizesárok vette körül, az árkon kívül kelet felé majorság és istálló terült el, nyugat felől pedig kert helyezkedett el halastóval. Kapuja felett torony emelkedett órával, udvarában kút volt. 18 Batthyány Kristóf és Tőrös Kata viszonya korábban is nyílt titok volt. Már 1665ben azt jelentette Arvay Mihály tiszttartó Batthyány Borbálának, Kristóf nagynénjének, hogy Batthyány felesége azon igyekszik, hogy „Bozokrul ki tudgya áruló ellenségét", s mivel ez nem sikerült neki, nagy és nyilvános összeveszések után otthagyta férjét. Az egerszegi bíróság előtt derült ki azután, hogy a tiltott kapcsolat 1658-1659 körül kezdődött. 19 Mindennek ellenére a török elleni harcokban kitűnt, kiváló katona Sárkány János végül is kegyelmet kapott, és 1674-ben újra nősülve a bozsoki kastélyban lakott. Még ez előtt történt, hogy 1671-ben I. Lipót császár ünnepélyes oklevélben erősítette meg a bozsoki kastély birtokában Batthyány Kristófot, s ahhoz a Sibrik család valamennyi élő tagja belegyezését adta. A megerősítés ellenére Batthyány csak 1680-ban, Sárkány János halála után juthatott a kastélyhoz. Ekkor fizette vissza Sárkány özvegyének, Luttersporin Éva Rozinának az 1665-ben a kastélyért felvett összeget, amelynek fejében az visszavonta a kastély 1670-ben történt lefoglalása és kifosztása miatt indított perét. 20 Batthyány Kristóf 1687-ben bekövetkezett halála után fia, II. Ádám azonnal megkezdte a kastély újjáépítését. A következő esztendő tavaszán jelentette neki Békássy Miklós provizor, hogy a pallér és legényei dolgoznak az egyébként elég jó állapotban levő bozsoki épületen. Augusztusban azt jelentette, hogy a pincék már rendben vannak, öt helyiség felett elkészült az új gerendamennyezet, és a tető felújítására, amelyhez a kifaragott gerendák már el is készültek, negyvenöt forintban alkudott meg az ácsmesterrel. A hónap végén küldött levelében olvasható, hogy hamarosan kész az új tető, és a zsindelyezéshez kezdenek, ugyanakkor készülnek a kőből faragott, közelebbről meg nem nevezett részek is. A szükséges cserépkályhákat a szomszédos stájerországi Kirschlagból hozatja. Szeptember elején arra kért utasítást, hogy az elküldött tervrajz alapján melyik tetőgombot tetesse fel, s a másik tervrajz alapján az óra a tornyon az ablak alatt vagy felette legyen. Ugyanakkor vakolták a homlokzatokat és festették a belsőket. Az 1688-ban történt helyreállítás a következő évben azonban elakadt, Békássy arról panaszkodott, hogy a pallér Sopronba, majd Németújvárra ment, a tavaly készült vakolatot pedig lemossa az eső a homlokzatokról. 1691-ben is folyt még az asztalos, a lakatos és az üveges munka. 21 Az 1688 és 1691 között folytatott építkezés feltételezhetően nem változtatott a kastély addigi megjelenésén, az megmaradt abban a késő reneszánsz formában, amelyben 1602-ben és a 17. századi alakítások során épült, legfeljebb kisebb részleteiben, s főleg belsejében újult meg az átalakítások alkalmával.
