Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Bozsok, Batthyány-várkastély – „alsó kastély” (Koppány Tibor, P. Hajmási Erika, Ivicsics Péter)

ra. Az adományt végül 1540-ben erősítette meg a király, vörös viaszpecsétes pergamen oklevélben.

6 A későbbiekben Sibrik Osvát és Máté utódaival a család két ágra vált szét, annak megfelelően osztoztak meg a két falu birtokán. Bozsokon a középkor óta volt földesúri udvarház, egy későbbi adat szerint a falu egyetlen utcájának sorában. Ez jutott Osvát ágának, Máté pedig a plébániatemplom mögött folyó patak túlsó oldalán emeltetett új lakóépületet. Az utóbbi a romjaiban ma is álló kőtorony, amelyről az 1603-ban megszövegezett családi osztozás írta meg, hogy Máté ősi lakóhelye volt.

7 Későbbi, 16-17. századi adatok szerint a lakóhelyektől függetlenül már 1540 után kettéosztották a falut, északi része lett Osváté, a déli pedig Mátéé. Sibrik Máté birtokrészét a század végén három fia örökölte. Közülük Gáspárt apja már az 1570-es években Bécsben taníttatta, valószínű azonban, hogy testvérei, István és György is követték később. Mind Gáspár, mind György Erdélyben jutott nagyobb szerephez: Gáspár 1581-ben Báthori István fejedelem és lengyel király magyar seregének kapitánya, György pedig bizalmi embereként 1585-től váradi kapitány. Gáspár később, 1585-1586-ban Korponán királyi lovaskapitány. István pályafutása ismeretlen, ő volt azonban az alsó kastély építtetője, miután alsólindvai Bánffy Katalinnal, Bánffy Miklós királyi főpohárnokmester és Zrínyi Orsolya leányával kötött házasságával arra feltételezhetően nagyobb lehetősége nyílt.

8 A kastély építésére vonatkozóan nem maradt adat. Első említése 1602-ből származik, amikor az elhunyt Sibrik István gyermekei, Tamás, György, István, Gábor, Zsigmond és Borbála osztoztak hagyatékán, benne az atyai kastélyon. Az osztozás szövegéből kitűnik, hogy a testvérek az általuk közösen felkért nemesi bíróság tagjai, Zichy György, Megyery Imre, Ebergényi Péter és több más nemesúr ítélete alapján a kastélyban kötöttek egyezséget. Abban szerepel a nagy palota, az az előtt levő boltozott pitvar, ahonnét a palota cserépkályháit lehetett fűteni, a palota előtti folyosó, valamint az attól északra, épülőfélben levő ház, egészen a konyhát tartalmazó bástyáig és annak pitvaráig. Későbbi, 1628-ból származó adat szerint a kastély emeletes volt, előtte pedig majorság terült el.

9 Az 1602-es osztozásból és a hozzá hasonló, későbbi adatokból megállapítható, hogy a bozsoki alsó kastély már első formájában emeletesre és legalább egy sarokbástyával épült, azzal, amelyben a konyha volt, valamint hogy egy addigra elkészült szárnyból és egy attól északra fekvő és befejezetlenből állt. Az elkészült szárnyban volt a nagy palota, pitvarával és az előtte levő folyosóval együtt. Valószínűleg ehhez a folyosóhoz tartoztak a megmaradt oszloptalp- és oszloptörzs darabok (94.5-15, 94.17-18. kat. sz.; 90-94. kép), a folyosó ezek alapján árkádíves és nyitott lehetett. Ugyancsak a legkorábbi épület része lehetett a megmaradt kandallótöredék is (94.1. kat. sz.; 85-86. kép). A családi egyezség értelmében 1602-ben Sibrik István gyermekei, anyjuk tanácsára, a legidősebb testvér, Tamás kezelésére bízták a birtokot és a kastélyt. Ezt követően az anya, Bánffy Katalin másodszor is férjhez ment, divékújfalusi Ujfalussy Jánoshoz. 1612-ben ő, Gábor és István nevű fiával együtt, Thurzó György nádor előtt perelte a birtokot kezelő Sibrik Tamást, akkor vasi alispánt, mert addigra annak kezén tönkrement a birtok és a kastély. A testvérek közötti pereskedést betetőzte Sibrik Gábor ismeretlen körülmények között történt török fogságba esése. Kiváltása érdekében felesége, Kamper Erzsébet 1616-ban kastélybeli részét az ahhoz tartozó birtokkal együtt eladta Batthyány Ferencnek. Az eladást kiszabadulása után a győri káptalan előtt erősítette