Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)

A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - II. A régészeti feltárások megfigyelései

Az előkerült idomtéglák számát tekintve igen jelentős lelőhely volt a nyugati belső udvar. A II. szárazárok után a legtöbb idomtéglát itt tárták fel. Sajnos az udvar egészére nem terjedt ki a rendszeres ásatás, csupán egy részét kutatták módszeresen át, a többit pedig a középkori szintig lesüllyesztették. Ezért a tégláknak csak egy részéről rendelkezünk régészeti megfigyelésekkel.

38 Ezek szerint az idomtéglák a szemetes betöltésű 3. rétegben és a 2. réteg épületomladékában feküdtek egyéb építészeti részletekkel együtt. (7. kép) A 3. réteg szemetes feltöltés volt, belsejében további három belső réteget választhattak el egymástól. Ezek egyike sem alkotott járószintet, csupán azt jelezték, hogy a szemetet különböző helyekről, különböző időpontokban hordták ide. A réteg a középkori járószintet borította, teteje a pillérek között elfalazott török kovácsműhely padlójához húzott, amelybe egyébként szintén belehelyeztek egy idomtéglát. A réteg betöltése vegyesen tartalmazott középkori és törökkori szemetet, valamint épületomladékot. Az itt talált érmek közül a legkésőbbi 1634-ből származik. Tehát az udvart a törökök több alkalommal feltöltötték, utoljára a 17. század első felében. Ekkor kerültek ide szemétként az idomtéglák. A 2. réteg a palota épületeinek bontási rétege: kőomladék faragott kövekkel, idomtéglákkal, valamint ágyúgolyókkal és fegyverekkel. Az omladék feltehetően az 1686-os ostrom során illetve az ostrom utáni módszeres bontásoknak köszönhetően hullott alá az udvar feletti épületekből. Az udvar felett ezen a szakaszon a Zsigmond király idején épült tárnokház, a feltehetően Mátyás király által építtetett ciszterna és függőkert, a kert mögött pedig a Kisudvar nyugati szárnya emelkedett.

39 A függőkertet tartó pillérek közeit a törökök elfalazták és különféle műhelyeket helyeztek ide. A téglák tehát mindezen falakból származhatnak. A déli belső udvar feltárásánál 42 darab töredéket találtak.

40 Az udvar nagy részén megfigyelhető volt, hogy a középkori és törökkori járószinteket beborította a feltehetően 1686-ban keletkezett pusztulási réteg, majd pedig a 18. század eleji bontási rétegek. Ebből az épülettörmelékes rétegből kerültek elő az idomtéglák, hat darab kivételével. Négy téglát az udvar törökkori téglapadlójában tártak fel. Két téglatöredéket pedig az itteni XIX. számú török szemétgödörben találtak. A délnyugati szárny pincesorának első helyiségét, vagyis a tárnokház déli pincéjét az épület lebontása után az 1710-es években teljesen feltöltötték. Ebben a földben találtak 5 darab téglát.

41 Kivételes jelentősége van a kápolna melletti lelőhelynek. A kápolnától északra álló épületek előtt vastag, szemetes feltöltési rétegek húzódtak. A 7. számú réteg a 15. század második felének szemetét tartalmazta, amelyet érmek is jól kelteztek. Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, V. László és Hunyadi Mátyás pénzei feküdtek a rétegben, köztük a leggyakrabban Mátyás pénzei fordultak elő.

42 Ebben a zárt, jól keltezhető, Mátyás uralkodása idejére tehető rétegben egy idomtéglatöredéket is feltártak. Készítési hibát nem figyelhetünk meg rajta, ma már habarcsnyomokat sem. Tehát egy ép elem töredékének látszik, amelyről eldönthetetlen, hogy egykor be volt-e építve, vagy sem. A kápolnától északra feltárt IX/1. és X. számú szemétgödör törökkori rétegeiben 4 darab idomtégla került elő.

43 A keleti belső udvarban, a kápolna déli oldalánál lévő támpillér előtti részen is szép számmal kerültek elő idomtéglák. A 2. és 3. réteg az udvar felett állt épületek bon-