Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)
Előszó (Horler Miklós)
rozása, a felhasznált kőfajták elemzése és csoportosítása, lehetőség szerint származási helyük felkutatása. Mivel ebben a kötetben kivételesen nem kőtöredékeket, hanem égetett agyagból készült építészeti elemeket adunk közre, a természettudomány más területét kellett segítségül hívni az anyagtani vizsgálatok elvégzésére. Megkönnyítette ennek a feladatnak megoldását az a szerencsés körülmény, hogy a budavári idomtéglák természettudományos módszerekkel való tanulmányozásával már korábban foglalkozott Duma György, a téglagyártás és agyagművesség technológiai kérdéseinek kiváló szakértője, aki Gerevich Lászlóval való együttműködésük nyomán 1983-ban publikálta a középkori budai idomtéglákra vonatkozó kutatásainak eredményeit az Építőanyag c. folyóiratban. Duma György a kötet szerkesztőjének kérésére készséggel hozzájárult ahhoz, hogy tanulmányát változatlan formában a LAPIDARIUM HUNGARICUM jelen kötetében másodközlésre átvegyük. Ezen a helyen szeretném megköszönni Duma Györgynek, hogy ezt lehetővé tette. Végül itt köszönöm meg Marosi Ernőnek értékes lektori közreműködését, Szekér Györgynek a töredékek terminológiai meghatározásában való lektori részvételét, Feld Istvánnak, a kötet szerkesztőjének gondos munkáját, Lővei Pálnak a sorozatszerkesztői feladatokban mindig készségesen nyújtott segítségét, nem utolsó sorban pedig Nyikos Lászlónak, a Magyar Műemlékvédelem Évkönyv műszaki szerkesztőjének bekapcsolódását a Lapidarium Hungaricum munkáiba, aki ezzel a kötettel átvette a képanyag oldalakba komponálásának feladatát, amelyet az eddigi kötetekben a sorozatszerkesztő maga végzett. A budai királyi palota töredékeinek első csoportját tartalmazó kötetet azzal a reménnyel bocsátjuk útjára, hogy az abban foglaltak felkeltik az érdeklődést középkori udvari építőművészetünk európai jelentőségű hatalmas anyaga irányt és lendületet adhatnak a feldolgozás további munkájának. Különös hangsúllyal ajánljuk ezt a kötetet mindazoknak a felelős személyiségeknek, akiknek hatásköre és lehetősége van e raktárakban kallódó nemzeti kincsünknek méltatlan helyzetéből való kiemelésére, bemutatásuk és tudományos feldolgozásuk feltételeinek biztosítására, aminek hiányában a LAPIDARIUM HUNGARICUM további budavári köteteire még sokáig kellene várni. Horler Miklós
