Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)
A sopronhorpácsi plébániatemplom - Jegyzetek
21. Manuale 1753. („Aedificium ut nonulla testantur monumenta longe splendidissimum, et non nisi Regiam munificentiam spiráns in cujus latere orientali ego tempore ejusdem reaedificationis splendidissima monasterii antiqui fundamenta reperi, de quorum materialibus major pars Ecclesiae et Coemeterii surrexit actualis.") 22. Fuxhoffer Damianus: Monasteriologia Regni Hungáriáé. Weszprimi 1803. II. 21. 1741-től 1760-ban bekövetkezett haláláig Széchényi László gróf a mai park szélén levő kis kastélyban lakott. 1771-től öccsének, Zsigmondnak özvegye lakott Horpácson, aki nagyobbik fia számára építtette fel az eredetileg földszintes nagy kastélyt 1771-1774 között. Emeletessé Széchényi Ferenc gróf bővítettette Lajos fia számára. A kis kastélyt 1857-ben bontották le. Bártfai Szabó 1911-13. II. 116, 207-208 239, 446-447, 466. Énekes Károly: A sopronhorpácsi kastély. Soproni Szemle II. 1938. 305-309. 23. A horpácsi plébánia pénztárkönyve; Csatkai-Dercsényi 1956. 591. 24. A Storno Ferenc felmérése alapján készült metszeteket először Eitelberger közölte, később másutt is megjelentek. Eitelberger 1858. I. 90-91; Henszlmann 1876. 112-113; Szabó László: Az Arpádkori magyar építőművészet. Bp. 1913. 203, 205-206. A metszetek meglehetősen pontatlanok, a három fejezetre Dümmerling rá sem ismert. Dümmerling 1958-59. 24. A kapubéllet lábazatáról készült rajznak a sorozatban való szereplése miatt a topográfiában felvetették, hogy talán akkor még nem volt megemelve itt a talajszint. Csatkai-Dercsényi 1956. 589. A lábazat profilja és a saroklevél formája ugyan megfelel a ténylegesnek, de hiányzik az alsó rézsűs megoldás. Elsősorban azért kell azonban elvetnünk a föltevést, mert Eitelberger beszámol arról, hogy a kapuzat lábazati szintjét feltöltés takarja. Eitelberger 1858, I. 90-91. 25. História domus 78. ,,GSZI 1886" bélyegű tégla található a karzatról a toronyba vezető ajtó mellett. 26. História domus 7, 46. - A templom korábbi berendezését egy 1836-ban készített inventárium ismerteti. A gróf Széchényi-család Levéltára. Országos Levéltár P. 623. 156. cs. 27. Lux 1928. 30. Lux Kálmán 1938-ban felmérte a kaput. (12. kép) 28. A darabokat bizonyos fokig igyekeztek értelmezni, készítettek néhány szerkezeti rekonstrukciót. Anyagi fedezet hiánya miatt 1960-ban nyitott maradt a kőtár, üvegfallal való elzárására 1973-74-ben került sor. Kőfalvi 1977. 408. 29. 1994-ben Lővei Pál és a szerző kis mértékű falkutatást végzett a szentélynégyszög padlástéri falában. Ekkor vált láthatóvá három másodlagos helyzetben levő töredék, amelyeket kiemeltettünk, és a kőtárban helyeztünk el. (335.263-265. kat.sz.) Egy további töredéket a toronyfalból vésettünk ki. (335.199. kat.sz.) 30. Csatkai-Dercsényi 1956. 589-595. 31. Az egykori kapuszárnyak felmérése: Dümmerling 1959. ÜL 10-13. 32. Az ablakok felmérése: Dümmerling 1958. IX. 23-25. 33. Az 1766-ban felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv említést tesz a sekrestye boltozott voltáról. Csóka 1929. 14. 34. Az 1. és 2. képen bemutatott felmérések pontatlanok a karzatnál. Az alaprajzról hiányzik a boltfiókok jelölése, a hosszmetszetről a karzatot tartó falpilléré. A karzatnál egy korábbi barokk periódusra utal Csatkai Endre leírása. CsatkaiDercsényi 1956. 592. A „fiók nyoma" a felmérési rajzokon illetve a fotókon nem látható, a szűkszavú leírás pedig nem eléggé világos, feltehető, hogy a középkori karzat falíveiről van szó. A karzat felmérése: Dümmerling 1958. IX. 23-25. és 1959. VIII. 12-14. 35. Dümmerling 1958. VI. 11-13. A szószékre és az oratóriumba vezető lépcső felmérése: Dümmerling 1959. VI. 9-11. 36. História domus 7, 41.
