Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)

A sopronhorpácsi plébániatemplom töredékeinek kőzettani vizsgálata (Kertész Pál)

2. A SOPRONHORPÁCSI HOMOKKŐ A homokkő az összehasonlító vizsgálatok alapján a Dunántúl nyugati részén gyakran megjelenő pannon homokkő sorozatába tartozik, szintén üledékes, de homokból cementálódással kialakult összeálló törmelékes kőzet. Földtani kora a durva mészkőénél fiatalabb (1. táblázat) és a földtörténeti újkor pliocén részének pannóniai emeletébe tartozik. A homokkő a Dunántúl nagy területén fordul elő, úgy, hogy a regionálisan jelenlevő homokot a helyi körülmények cementálódással alakították változatos szilárdságú homokkővé. így a „kőbányák" gyakran csak néhány köbméteres összeálló tömbök voltak, melyek kifejtésével a kőbánya el is tűnt. A kőanyag szabad szemmel szürkés színű, érdes felületű, középszemű. Kötőanyaga nagyrészt meszes, habár általában - és így a sopronhorpácsi templomban is megjelenik a kötésben a meszes és a kovasavas kötőanyag is. Mikroszkóp alatt jól láthatók a kvarc-anyagú homokszemek mellett a hosszúkás csillámásványok is. A kőzetnek nagyobb bányahelyei ma is ismeretesek a Keszthelyi-hegységben és Sümeg környékén, de számos, kőzettanilag szét nem választható anyagú kisebb kőbánya is működött a történeti időkben. A rendelkezésre álló adatok alapján a kőanyag bányahelye jelenleg nem állapítható meg. Kertész Pál