Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)

A sopronhorpácsi plébániatemplom töredékeinek kőzettani vizsgálata (Kertész Pál)

A SOPRONHORPÁCSI PLÉBÁNIATEMPLOM TÖREDÉKEINEK KŐZETTANI VIZSGÁLATA A sopronhorpácsi templom kőanyaga kőzettani szempontból viszonylag egységes. A 286 meghatározott kőelemből összesen öt olyat találtunk, amely nem tartozik bele az általánosan jelenlévő homokkő kategóriájába. A kőanyagok kőzettani megnevezését az MSZ 18281: Építési kőanyagok kőzettani megnevezése és osztályai szabvány előírásai szerint adjuk meg. Tekintettel arra, hogy a kőanyagok változatossága jelentéktelen volt, a mikroszkópi vizsgálatok (MSZ 18283) is egyöntetű eredményt szolgáltattak. A vizsgálatok során az alábbi kőzeteket határoztuk meg: - durva mészkő - homokkő Ezek közül a durva mészkő azonosítása teljesen egyértelmű, mivel a kőzetben levő és jól felismerhető ősmaradványok a kőzet földtani korát - és így a kőzet rendszertani helyét - egyértelműen határozzák meg. A homokkőben ilyen korjelző ősmaradványok nem voltak felismerhetők, így a besorolása csak analógiák, illetőleg kőzettani hasonlatosság alapján lehetséges. A vizsgálatok alapján a bányahely egyértelműen nem jelölhető ki, további, esetleges részletesebb vizsgálat alapján sem várható a bányahely konkrét helyének megállapítása. A MEGHATÁROZOTT KŐELEMEK JELLEMZÉSE ÉS VALÓSZÍNŰ SZÁRMAZÁSUK 1. A SOPRONHORPÁCSI DURVA MÉSZKŐ A durva mészkő az üledékes kőzetek vegyi-biológiai osztályába tartozik és partközeli, sekély tengerekben ülepedett le. A durva mészkő a magyar középkor legáltalánosabban elterjedt kőanyaga. Ezek leggyakoribban használt típusa a Budapest környékén elterjedt gömbös (ooidos) kifejlődésű sóskúti típusú durva mészkő. A Dunántúlon azonban igen gyakori ennek a templomban is fellelhető változata. A mészkőből öt kőelemet lehetett a templom kőzettani felvétele során meghatározni. Ezek valamennyien mint ún. lajtamészkövek határozhatók meg. A lajtamészkő a földtörténeti újkor miocén részének bádeni emeletében képződött (1. táblázat) és lényegi építőkőzete a Lajta-hegységnek, melynek Magyarországra eső részében a fertőrákosi kőbánya ismeretes. A lajtamészkő tömöttsége igen változatos, likacsosabb és tömöttebb változatai a templomban is megjelennek.