Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)

Előszó (Horler Miklós)

A feladatot nehezítette, hogy a több periódusos és többször átépített, bonyolult épület legutóbbi kutatása során még további kérdések maradtak megvizsgálatlanul, amelyeket belátható időn belül már nem lehet pótolni. így a templom építéstörténetét mai ismereteink szerint nem lehet egyértelműen lezárni. A nyomdai munkák stádiumában értesültünk arról, hogy az egyház tervbe vette a templomtorny tatarozását. Ez nyilvánvalóan további kőtöredékek felszínre kerülésével fog járni, ami kibővítheti a szerző által feltárt, de a falszerkezetből ki nem bontható töredékek mennyiségét, sőt egyes darabok kiváltására is alkalmat nyújthat. A kötet megjelentetésével ennek ellenére nem várhatjuk meg az esetleges további munkák eredményeit. Mivel újabb leletek előkerülésével más épületek esetében is számolnunk kell, tervbe vettük olyan kiegészítő pót-kötetek vagy füzetek kiadását is, amelyek a már megjelent kötetek anyagához csatlakozva lehetővé teszik a leltárak kiegészítését és esetleges újabb megállapítások közreadását, a sorozat rendszerébe illeszkedően. A szerző megkísérelt elődei, Nováki Gyula és Dümmerling Ödön részben nem publikált anyagainak alapos tanulmányozása nyomán egy saját építéstörténeti megoldást kialakítani, az előző két kutató periodizációs elméletének kritikai elemzése alapján. Mivel a szerkesztőnek nem lehetett sem feladata, sem lehetősége a tudományosan megoldhatatlan feladatot valamilyen általa elképzelt megoldás felé irányítani, arra törekedett, hogy az építéstörténeti összefoglalás minél objektívabb legyen, ne tartalmazzon olyan hipotetikus állításokat, amelyek tárgyi adatokkal nem igazolhatók, végül, hogy a kötet lehetőleg ne egyetlen lehetséges véleményt adjon közre a további kutatás számára. Ezért a szerző egyetértésével úgy döntöttünk, hogy egyrészt a jegyzetanyagban közöljük Tóth Sándor lektori véleményének befejező részében megfogalmazott értékes megállapításait, másrészt a szakértőként bevont Sedlmayr Jánosnak a periódusokra vonatkozó véleményét összefoglaló hozzászólását. Úgy gondolom, hogy ezzel a templom építéstörténetének egyértelművé még a töredékek gondos feldolgozásával sem tehető kérdését több oldalról megvilágító kötetet adunk a további kutatók kezébe, amely inkább megfelel egy forráskiadványul szánt sorozat műfaji követelményeinek, mint ha azt önálló művészettörténeti monográfiaként kezeltük volna. Itt kell megköszönnöm Tóth Sándor értékes és sok tanulsággal szolgáló lektori közreműködését, neki köszönhető a szerző ezen témaválasztás irányába való elindítása is, valamint Lővei Pálnak a szerkesztői szempontok érvényesítésével kapcsolatos, sokszor nehéz kérdésekben adott értékes tanácsait és az egyeztetésekben való segítőkész együttműködését. Végül köszönöm Sedlmayr Jánosnak a kőtöredékek meghatározásában nyújtott segítségét, a periodizációra vonatkozó tanulmányának rendelkezésre bocsátását, valamint a munka tudományos eredményeihez értékes hozzájárulást jelentő rekonstrukcióit. Horler Miklós