Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)
A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - I. Bevezetés
A VISEGRÁDI KIRÁLYI PALOTA KÁPOLNÁJA ÉS ÉSZAKKELETI PALOTÁJA I. BEVEZETÉS E munka eredeti formájában 1989-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Tanszékére, Kubinyi András professzorhoz benyújtott szakdolgozatként készült. Ennek a dolgozatnak a tanulmánya, tipológiai ill. szerkezeti katalógusa és képanyaga, javított és jelentősen bővített formában került át a jelen kötetbe, és kibővült egy, a Lapidarium Hungaricum szabványos rendszere szerint készített, teljes kőtöredékkatalógussal. Visszás helyzettel találtam szembe magamat, amikor e munkába belekezdtem: egy régészetileg feltárt épületegyüttes részletformáit kellett tanulmányoznom, még mielőtt ennek az ásatásnak elkészült volna a teljes régészeti feldolgozása. Amennyire erőmből tellett, igyekeztem kiküszöbölni ezt a hátrányt: átvizsgáltam a kutatási dokumentációkat és néhol még hitelesítő ásatást is kezdeményeztem. Ez a kiegészítő anyag még vázlatosan ismertetve is munkámnak jelentős részét elfoglalja. Tárgyalása elkerülhetetlennek bizonyult. Éppen mivel dolgozatom tárgyát a kőfaragványok képezik, ezek keltezésében, periodizációjában, vagy eredeti helyzetük meghatározásában nem hagyatkozhattam csupán rájuk. Nem indulhattam ki a művészettörténet összehasonlító stíluskritikai módszeréből, mivel érdemben alig áll rendelkezésre biztosan datálható összehasonlító anyag. Visegrád esetében olyan központról van szó, amelynek kőfaragóstílusa remélhetőleg alapjául szolgálhat majd más emlékek meghatározásának, de csak akkor, ha maga a visegrádi anyag viszonylag egzakt módon keltezhető. Munkámban ezért főleg erre helyeztem a hangsúlyt, célom nem annyira az értékelés, mint inkább az anyagközlés. A következő problémát a visegrádi palota faragványainak hatalmas mennyisége - a kutak töredékeivel együtt csaknem 6000 db - okozta. Szükségszerűen válogatnom kellett. Magától ajánlkozó szempont volt az épülettömbök szerinti osztályozás. A palota jelenleg ismert hat épületéből eddig egyről - a kápolnáról - mondható el, hogy kutatása befejeződött, illetve az ÉK-i palota feltárása áll már olyan állapotban, hogy róla véleményt lehet alkotni. Az előkerült kőfaragványok döntő többsége is ezekből az épületekből származik. így választásom érthetően rájuk esett. A kőanyag újkori szétszóródása és az ásatásokon előkerült faragványok hiányos dokumentálása miatt természetesen nem lehetett minden, ezen épületekhez tartozó követ
