Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - V. A palota harmadik építési korszaka - 2. A kőfaragványok - 3. A harmadik építési korszak keltezése

ható analógiák. Visegrádon ezek a mesterek, a késő gótikus stílusban dolgozó társaikkal együtt, közös műhely szervezeti egységében dolgozhattak. A két kőfaragó-csoport szoros kapcsolatára vallanak egyes különös, hibrid formák. Ilyen például a loggia háromtagú párkánya (272, 306.b. kép), vagy az oroszlános-udvarhoz feltételesen köthető, kerek oszloptalapzatok meglehetősen mereven szerkesztett, attikai lábazata (266, 302.b. kép), amelyet mesterük, tanúságot téve késő gótikus formaszemléletéről, egy gúlába metszett bele. 3. A HARMADIK ÉPÍTÉSI KORSZAK KELTEZÉSE A harmadik periódus keltezése feliratos emlékek és egy konkrétan a palotaépítkezésre vonatkozó, írott forrás alapján meglehetős pontossággal megállapítható. A legkorábbi építkezési adat az É-i külső kert pincéjének ajtókeretébe vésett 1479-es évszám.

199 (76, 134.a, 259. kép) Ez azonban még nem vonatkoztatható közvetlenül az ÉK-i palota és a kápolna átépítésére. Ezeket a kerengő egyik falívének zárókövébe vésett, 1484-es évszám datálja. (134.b. 401. kép) A kerengő-építés és a kápolna-átalakítás egyidejűségét bizonyítják a kápolnaterasz támfalába befalazott, a díszudvar átalakítása során kibontott, 14. századi kőfaragványok. (60. kép) 1525-26-ban egy magát Császár Mihálynak nevező hivatalnok feljegyzést készített, amelyben az akkor budai udvarbírót, Bornemissza Jánost kritizálva, Ráskai Balázs provizorátusának idejét hozza fel példaként, megemlítve, hogy Ráskai. - iyéb feladatai ellátása mellett építtetett egy királyi kúriát is Visegrád városában.

200 R 'ni 1484. jún. 13. és 1492. máj. 23. között viselte a budai provizori tisztet.

201 A szöveg közöl egy olyan anekdotát is, amely minden bizonnyal magától Ráskaitól származik, adatait a forrást legutóbb közlő Kubinyi András hitelesnek tartja.

202 A feljegyzés számunkra legértékesebb információja, hogy megtudjuk, a visegrádi palota újjáépítését a budai provizorátus szervezte. A visegrádi királyi palota és a vele összekapcsolt vár önálló provizorátust alkotott Mátyás uralkodásának első felében. 1461-ben a királyné kincstartója a visegrádi provizor, ami arra vall, hogy az uradalom ekkor még a király kezéből is kikerült egy időre. 1476-tól azonban Piber Benedek budai provizor egyszemélyben viselte a visegrádi várnagyi tisztet is. 1481-től pedig - amikor Tankházi Bálint került a budai udvarbírói székbe - intézményesen is ehhez a hivatalhoz kapcsolták Visegrádot.

203 Tankházi utóda lett Ráskai. A visegrádi palotának a budai provizorátushoz való kapcsolása úgy tűnik szoros kapcsolatban van a visegrádi építkezések megindításával: a palotához tartozó jövedelmek túl csekélyek voltak ahhoz, hogy egy ilyen léptékű építkezést fedezni lehetett volna belőlük, a budai udvarbíróság hatalmas jövedelme viszont erre lehetőséget teremtett.

204 Ezt igazolja az is, hogy már az első visegrádi várnagyi tisztet viselő budai provizornak, Piber Benedeknek 1476-ban kapott címere is megtalálható a palotaegyüttes utcai (Ny-i) homlokzatát díszítő, Mátyás-kori zárt erkélyen. 4. A HARMADIK PERIÓDUS KŐFARAGVÁNYAINAK MŰVÉSZETI KAPCSOLATAI E tények ismeretében nem meglepő, hogy a visegrádi műhelyhez közel álló kőfaragványok feltűnnek még egy-két olyan helyen, ahol szintén feltételezhetjük a budai provi-