Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)
A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - V. A palota harmadik építési korszaka
publikálója, Szűcs Jenő, felhívta a figyelmet arra, hogy ez a királyi építőműhely az európai nagy építőpáholyokkal teljesen azonos szerkezetű. De amíg egy-egy templomépítő páholy évtizedekig vagy évszázadokig egyetlen épülethez kötődött, addig egy vár vagy palota építése gyors munkát igényelt. Viszont Zsigmond egész uralkodása alatt, ha különböző helyszíneken is, de állandó jelleggel építkezett. Logikus feltételeznünk ezért egy olyan királyi műhely létét, amely egy, a páholyokhoz hasonló szervezettel rendelkezett ugyan, de nem helyhez, hanem a megrendelőhöz kapcsolódott, és e megrendelő különböző építkezésein dolgozott. Természetesen mint minden építőpáholynak, ennek sem lehetett állandó az összetétele és a vezetése. Mindez folyamatos változáson kellett, hogy keresztül essen. Emiatt stílusában jelentős változásokkal találkozhatunk, amellett, hogy az egyes épületek - illetve a műhely egyes korszakai - között megfigyelhető a kontinuitás is. Más kérdés a visegrádi palota kőfaragó stílusának kisugárzása: a Zsigmond-kor arisztokráciájának jelentős várépítkezésein és egyéb, a 15. század első felére, közepére keltezhető építkezéseken gyakran feltűnnek Visegrádról származtatható formák. A visegrádi nyíláskeretek és ülőfülkék profilmegállításának legjellegzetesebb megoldása egy mélységében két lépcsőre tagolódó lábazatképzés. Ennek analógiáit megtalálhatjuk pl. Budán 150 (113-114. kép), a garamszentbenedeki apátság egyszerű, grafikus profilú, keresztosztós ablakain a 15. század első harmadából 151 (115-116. kép), illetve ez utóbbiakkal teljesen megegyező formában a kisnánai vár Zsigmond-kori, keresztosztós ablakain 152 (117-118. kép). Ennek a profilmegállítás-formának talán legkésőbbi példája a vajdahunyadi alsó lovagterem grafikus profilú, keresztosztós ablakain maradt meg 1452-ből. 153 Szintén ismert Visegrádról az a pálcataggal díszített, egyszerű ablakkerettípus (168, 224.a, 320. kép), amelynek hasonmásai a gyulai vár 15. század első felére keltezhető, keresztosztós ablakai 154 (119-120. kép). A visegrádi palotában egyedülálló egy elszedett profilú, lekerekített sarkú, osztott ablakkeret szemöldökköve. (176. kép) Ehhez hasonló keretek maradtak fenn a bácsi vár 1457-59 között épült lakótornyán. 155 (121-123. kép) Végül említést kell tennünk néhány, Visegrád városából származó emlékről, amelyet egyértelműen a palotán dolgozó kőfaragók munkájának kell tartanunk. A Széchenyi utcában feltárt templomromban Héjj Miklós 1976-ban egy nagyméretű, keresztboltozati zárókőre bukkant. 156 A zárókövön lévő bordaprofil teljesen megegyezik a palotakápolna hevederívének profiljával. 157 A Fő utca 38. udvarán Szőke Mátyás egy nagyméretű, középkori kőház romjai között 158 egy olyan ablakkeretet (125. kép) is talált, amelynek párdarabja a palotából ismert és ugyanolyan, mint az említett gyulai ablakkeret. V. A PALOTA HARMADIK ÉPÍTÉSI KORSZAKA 1. A HARMADIK PERIÓDUSÚ EGYÜTTES REKONSTRUKCIÓJA A 14. század végi épületek valamikor megsérülhettek. Erre egyetlen bizonyíték a Héjj Miklós által az E-i sziklaudvarban feltárt, a harmadik periódus járószintje alatt elhelyezkedő, pusztulási réteg: egy 170 cm vastag épülettörmelék-réteg kiomolt konzolokkal 159 , alatta pedig egy 20-40 cm vastag, elszenesedett gerendamaradványokat tartalmazó réteg 160 , amelyből egy Zsigmond parvus (CNH II. 125.A) került elő. 161 A