Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - IV. A palota második építési korszaka - 3. Az északkeleti palota

tornyának közvetlen szomszédságában egy különálló árnyékszéket építettek, arra valamilyen kényszerű okuk lehetett, nevezetesen az, hogy a második emelet termei csak a K-i szárnyra terjedtek ki, így azokból nem lehetett az É-i szárnyhoz kapcsolódó árnyékszék-tornyot megközelíteni. A harmadik periódus idején, amikor felépült az É-i szárny második emelete is, a K-i szárny elpusztult árnyékszék-erkélyét már nem is pótolták, és a korábban emésztenek használt kis sziklaudvart épülettörmelékkel egészen az első emelet járószintjéig feltöltötték. Az első és második emelet között a K-i szárny már említett lépcsőháza, a díszudvar szintje és az első emelet között pedig egy, a díszudvar DNy-i sarkából nyíló csigalépcső biztosíthatta az összeköttetést. A csigalépcső lefelé folytatódott a nagy-pincéig, ez a szakasza meg is maradt, az emeletre vezető részét ellenben a harmadik periódus idején elbontották, így kerülhetett a Herkules-kút alapozásába egy andezittufa csigalépcsőfok.

104 (53. kép) A palota belső udvarának csak a K-i felét foglalta el ebben a periódusban egy árkádos folyosó. Ennek alapozását még nem tárták fel. A harmadik periódus kerengőjének K-i szárnya a többinél keskenyebb (9. kép), valószínű, hogy ezt a szabálytalanságot a korábbi árkádalapozás felhasználása okozta.

105 Közvetlenül ehhez a kerengőfalhoz illeszkedik a második periódus nyolcszögű díszkútjának az alapozása is. E korai árkádsor köveit a harmadik periódus idején a kerengő mellvédfalába (56. kép) és a Herkules-kút alapozásába építették be másodlagosan. A kövek alapján nyolcszögletű pillérek és azokat összekötő, belőlük vállkő nélkül kifejlődő árkádok rekonstruálhatók. (195-196. kép) Mivel az alapozás nincsen megkutatva, nem tudjuk eldönteni, hogy a pillérek között állt-e mellvédfal.

106 Ugyanebből az okból nem tudjuk hitelesen rekonstruálni egyelőre a pillérek kiosztását sem.

107 Az árkád szoros kapcsolatban állt a díszkúttal, mint ezt Szakái Ernő kútrekonstrukciójában felhasznált rétegkő jelzi.

108 Az árkádos folyosót fafödém fedte, amelynek egyetlen konzola maradt meg az udvar ÉK-i sarkában. (28. kép) Komoly problémát jelent a folyosó emeleti részének rekonstrukciója, mint ahogy Szakái Ernőnek sem sikerült igazán meggyőzően tisztáznia a kútház lefedését. Valószínűleg a díszudvar környékén került elő egy erős kiülésű párkány két töredéke, amelyek közül az egyiken megfigyelhető csapolások arra vallanak, hogy egy mellvédet hordott. (206. kép) Amennyiben ez a párkány zárta le a földszinti árkádot, megmagyarázható a kútház mögött az árkád falsíkjának - egyébként indokolatlan - előreléptetése: ez a falsíkváltás állíthatta meg a párkány alsó tagozatsorát.

109 A palota födémszerkezeteiről egyedül a É-i szárny K-i termében eredeti helyén fennmaradt, egykor fagerendázatot tartó konzol tanúskodik. (30, 328. kép) De az épületben voltak boltozott terek is, és itt nemcsak a D-i nagy-pince kőből készült dongaboltozatára gondolok.

110 Az ÉK-i palota környékén kerülhetett elő az a két darab, két-két rétegkőből álló boltozati gyámkő (202, 326. kép), amely egy 11 m-es fesztávú, félköríves dongaboltozatot tartott. Ekkora fesztáv itt csak a Ny-i szárnyban van. A boltozat idehelyezése mindjárt magyarázatot ad a Ny-i homlokzat hatalmas támpilléreire. A palotaszárny középső részén valószínűleg egy nagy, 11x22 m-es terem volt

111 (84. kép), ennek földszintjét boltozhatták be. Ehhez a teremhez vezetett az alsó fogadóudvarból egy lépcső a III. és IV. támpillér közötti erkélyalépítményen át. Magát az emeletről nyíló erkélyt a harmadik periódus idején teljesen átépítették (249. kép), de kétszakaszos keresztboltozattal fedett magasföldszintje, amely a felvezető lépcsőt fedte - és ezért alighanem két árkádívvel meg lehe-