Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)
A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - IV. A palota második építési korszaka - 2. A palotakápolna
tagja fut le. Az átlós bordáknak nagy száma került elő a kápolna omladékrétegéből. (145.b, 218. kép) A falpilléreken, illetve az egyetlen boltvállon a hevederívnek megfelelő körtetag a többinél nagyobb méretű. Ilyen körtetaggal díszített a kőtár néhány ismeretlen lelőhelyű bordája, valószínűleg ezek a kápolna hevederíveiből maradtak fent. (145.a, 217. kép) Ezek a maradványok lehetővé teszik a kápolna boltozati rendszerének elméleti rekonstrukcióját. (84-86. kép) A hajót négy-, a szentélyt egyszakaszos keresztboltozat fedte, a hajó hevederei és átlósbordái alighanem félkörívesek voltak, bár a fennmaradt bordatöredékeken igen bizonytalanul lehet csak görbületet mérni. A kápolna feltárása során sok mérmű- és ablakosztósudár-töredék került elő. A kövek rossz állapota miatt a mérműveken pontos méréseket nem lehet végezni, így csak annyit állapíthatunk meg, hogy köztük megtalálható legkevesebb két darab, kétosztatú ablak mérműve. Ezek orrtagos csúcsívek között ívnégyszögből, vagy csúcsával lefelé fordított - szintén orrtagokkal díszített - ívháromszögből álltak. (139. kép) Megvan továbbá egy nagy, háromosztatú ablak mérműve is. (140. kép) A két szélső osztás csúcsívvel, a középső félkörívvel záródhatott. A záródások valószínűleg nem voltak orrtaggal díszítve. Felettük egy nagy rozetta töltötte ki az ablak záradékát, amelynek belső rajzát harmadlagos orrtagokkal díszített, szabadon álló, másodlagos profilok alkották. További mérművek töredékei is előkerültek, de ezek szerkezete telejesen ismeretlen. A háromosztatú nagy ablak minden bizonnyal a szentély Ny-i falán, a kápolna legszélesebb tagolatlan falsíkján helyezkedett el, míg az egyforma kétosztatú ablakok a hajó Ny-i falán nyílhattak. (129. kép) A kápolna-lelőhelyről mindössze egy kerettöredék származik: a mérműprofil egyik fele és egy rézsűs, nagyméretű horonnyal tagolt béllet csonkja. (148.a. kép) Ennek megfelelő a kápolna mérműprofilját viselő kőfaragvány - egy ablakkeret profil - belső fele került elő a palota Ny-i homlokzati falának III. támpilléréből, másodlagos befalazásból. (57, 146. kép) Ugyanebbe a támpillérbe volt beépítve ennek a keretrétegnek a külső fele is, gazdagabb profillal (146. kép), továbbá még néhány ugyanilyen külső ablakkeretkő. (58, 147. kép) Az ablakkeretek rekonstruálható vastagsága is megfelel a kápolna falvastagságának, azt hogy a kápolna építésével egyidőben itt mégis falazókőként használhatták fel őket, az magyarázza, hogy mindegyik darab sérülten, törötten került befalazásra. Ugyanide falaztak be egy hatalmas méretű, félkörtetagos profilú pillérrétegkövet (58, 149. kép), továbbá egy hasonló kő töredékét. Ezért van némi alapunk arra a feltevésre, hogy eredetileg ezek is a kápolnához készültek, márpedig ott csak mint diadalív-pillérek játszhattak szerepet. A kápolna Ny-i kapujából csak néhány pálca és körtetag töredéke került elő, ma már azonban ezek sem igen azonosíthatóak a kőtári anyagban. 100 A kápolna környékéről került elő egy, a falsíkkal kissé hegyesszöget bezáró hederív vállköve. (150. kép) Ez a szög megfelel a sekrestye DNy-i sarkában megfigyelhető enyhe hegyesszögnek, így valószínű, hogy ez a heveder a sekrestye emeletén lévő oratórium árkádnyílása volt. A vállkő felső illesztési felülete alapján meghatározható a görbületi sugár, ennek kis mérete pedig arra vall, hogy nem egy nagy, hanem inkább két kicsi árkádból állott az oratórium-nyílás. Az oratórium kiképzéséhez tartozott a sekrestye D-i oldalánál előkerült ablakmérmű. (151. kép) A kétosztatú ablak orrtagos csúcsívei felett egy csúcsával felfelé fordított, orrtagos díszű ívháromszög helyezkedik el. A sekrestyén - melynek falai magasan állnak - nincs nyoma ilyen típusú ablaknak, mindössze K-ről kapott megvilágítást egy keskeny résablakból, így valószínű, hogy ez a mérmű az emeleti oratóriumot megvilágító ablakból származik. Az viszont nem zárható ki, hogy a harmadik periódusban készült.
