Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)
A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - III. A palota első építészeti korszaka
rukció jelentős módosításával jártak. Ennek kapcsán restaurálta Tavas Imre a balusztrád vörös márvány törpepilléreit. Ugyanő építette fel a Nemzeti Múzeum történeti kiállításán egy ülőfülke rekonstrukcióját. A legnagyobb szabású rekonstrukciókat Szakái Ernő készítette el. Az 1955-ben előkerült oroszlános-kút rekonstrukciós másolata 1959-re épült meg, és még abban az évben közölte is a Művészettörténeti Értesítőben. 77 Az eredeti faragványok jelentős részét - a Herkules-kút töredékeivel együtt - 1969-70-ben a Salamon-toronyban rendezett állandó kiállításon helyezte el. 78 A díszudvar 14. századi kútházával 1957 óta foglalkozott, a rekonstrukció megépítésére 1964-ben került sor 79 , és 1969-ben publikálta ezt a munkáját is. 80 (81, 87-89. kép) Az oroszlános-udvar 14. századi falikútjának rekonstrukciója 1965-66-ban készült el 81 (90. kép), a róla szóló tanulmány pedig 1972-ben jelent meg. 82 A palota építészeti kőfaragványainak felmérésével az 1960-70-es években Bárdon Alfréd foglalkozott. E munka kapcsán készítette el 1961-ben a díszudvar 14. századi árkádsorának kéziratos elméleti rekonstrukcióját. 83 Sajnos ennek teljes kidolgozását nem fejezte be. 1985-ben kaptam meg szakdolgozati témaként a visegrádi királyi palota építészeti kőfaragványainak feldolgozását. A kőanyag felmérésében és leltározásában 1987-re jutottam olyan fokra, hogy lehetőség nyílott egy épület - a kápolna - anyagának összeállítására. Ehhez azonban szükség volt egyrészt a kutatási dokumentációk áttekintésére, másrészt egy hitelesítő ásatásra is. 1987 elején végeztem el a dokumentáció vizsgálatát, június 8-19. között pedig Szőke Mátyás vezetésével elvégeztük a hitelesítő ásatást, amelyen én gyakornokként a helyszíni irányítást láttam el. Ekkor 11 szelvényt nyitottunk a kápolna és a kápolnaterasz területén. Július 14. és augusztus 5. között újabb három szelvénnyel vizsgáltuk a kápolnateraszt, majd 1988. augusztus 12-én még két, 1989. június 20-22. között pedig még egy kutatóárkot nyitottunk a kápolna belsejében. (7. kép) 1988. augusztus 1-4. között hitelesítő ásatást végeztünk az oroszlános-udvaron, a Héjj Miklós által már korábban megtalált oszlopalapozások felmérésére. (8. kép) 1988-89-ben e munkák eredményeként elkészítettem a kápolna teljes régészeti feldolgozását. 84 Közben már párhuzamosan készült az EK-i palota dokumentációjának hasonló feldolgozása. Itt azonban sem hitelesítő ásatásokra, sem a hatalmas mennyiségű régészeti leletanyag feldolgozására nem volt még módunk. A visegrádi Mátyás Király Múzeum és az OMF szakembereinek részvételével az utóbbi években újra intenzíven megindult kutatások belátható időn belül lehetővé fogják tenni a visegrádi királyi palota egyes épületeinek monografikus feldolgozását. 85 III. A PALOTA ELSŐ ÉPÍTÉSI KORSZAKA A palota építésének első periódusáról mindössze egy biztos rétegmegfigyelés, figyelemre méltó régészeti leletanyag és néhány falmaradvány tanúskodik az általunk tárgyalt területen. Ennek a periódusnak az építészeti emlékeit szinte csak úgy határozhatjuk meg, hogy mindaz idetartozik, ami nem illeszthető be a második periódus egységes terv szerinti, hatalmas építkezéseibe. 1988-ban a kápolna DNy-i sarkában egy olyan vékony, a természetes sziklafelszínre tapadó földréteget figyeltünk meg, amely az alapfalak alá is benyúlott. Ez a réteg viszonylag nagymennyiségű állat-, főleg madárcsontot, valamint bordázott díszítésű
