Horler Miklós: Általános helyzetkép (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 1. Budapest 1988)

Horler Miklós: MAGYARORSZÁG ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK HELYZETKÉPE

sa előtt a budai prépostság területéhez tartozott. Több oszlopa a földre omlott, és úgy szétmállott minden dísze, hogy könnyebb volna új templomot állítani, mint ezt helyrehozni; mindezt atyaságod is jól megfigyelhette már. Mi pedig elhatároztuk, hogy újjáépítjük és kibővítjük a fehéregyházi Boldogságos Szűz templomát, amely a hegy lábánál, az említett egyházi területen van, s amelyet mi szentséges urunk beleegyezésével a remete testvéreknek adományoztunk. Ügy véljük, helyesebb, ha a Boldogságos Szűz új templomába az óbudai régi összedőlt templom oszlopait hozhatnánk át, ezek csak betemetődnek a romhalmazokban, és a helyet is hiába foglalják. Ilyesmit azonban nem akarunk szentséges urunk hozzájárulása nélkül tenni. Kérjük ezért atyaságodat, eszközölje ki ó'szentségétől az engedélyt, hogy az oszlopokat és más köveket, amelyek haszontalanul heverednek a régi templom romjai között, elvitethessük és elszállíttathassuk a Boldogságos Szűz templomának felújításához, ahol Isten dicsőségére állnak majd; hasznosak lesznek, noha romjaikban nem kellettek senkinek; nyerje el ezért atyaságod az apostoli engedélyt a Szentszéktől." Közölve: V. Kovács Sándor (szerk.): Mátyás király levelei 1460-1490. Magyar Levelestár. Bp. 1986. 157-158. X. Leó levele Raffaellóhoz 1515-ben: „Az Urbinói Raffaelnek. Legnagyobb gondunk és törekvésünk az apostolfejedelem római templomának felépítése, ezért igen fontosnak tartjuk, hogy a hozzá szükséges rengeteg kő- és márványanyagot inkább a közelből szerezzük be, semmint távoli helyekről szállítsuk. Mármost tudomásunk van arról, hogy igen sok rom van Rómában, amely építési anyagot szolgáltathatna; szinte mindenki kiás mindenféle követ, aki Rómában, vagy Róma környékén építkezik, sőt bármely célból forgatják is meg a földet, máris ilyen kövekre bukkannak. Ezért téged, aki a templom építésze és munkálatainak vezetője vagy, kinek alkalmasságát és ügyességét, főképp pedig irányunkban és a pápai szék iránti tiszteletedet látjuk és értékeljük, ezennel megbízunk: légy felügyelője mindazoknak a márványoknak és egyéb köveknek, amelyek Róma területén, vagy Rómától tízezer lépés távolságon belül előkerülnek. Mindazokat a köveket, amelyeket a templomépítéshez alkalmasoknak találsz, vásárold meg a mi nevünkben, tisztességes árért. Kötelezünk egyúttal mindenkit: középosztálybelieket, előkelőket vagy szegénysorsúakat, hogyha a jövőben az említett területen belül bármiféle márványt vagy egyéb követ ásnának ki, hogy téged, mint e dolgok felügyelőjét azonnal értesítsenek. Ha valaki ezt három napon belül meg nem teszi, „ipso facto" kiközösítés alá esik, amely alól senki sem oldozhatja fel, csak mi magunk. Ezenkívül száztól ezer dukátig terjedő bírságot kelljen fizetnie, anélkül, hogy külön pápai ítéletet kellene ez ügyben hozni. Az is tudomásunkra jutott, hogy sok régi márványon és kövön bevésett feliratok és emlékek találhatók. Ezen emlékek közül sok igen jelentős, és oly szempontból is fontos őket megőrizni, hogy a klasszikus latin nyelv szépségét hirdessék. Úgy értesültünk, hogy egyes márványfaragók a kezükbe jutott ilyen tömböket elvágni merészelik, mi által a feliratok elpusztulnak. Ezért megparancsoljuk mindazoknak, akik Rómában kőfaragással foglalkoznak, hogy a te parancsod illetve engedélyed nélkül semmiféle feliratos követ ne merészeljenek megvésni vagy elfűrészelni. Kelt Rómában, 1515 augusztus 27.-én, pápaságunk 3.-ik évében." Közölve: Pastor, Ludwig: Geschichte der Päpste. Freibrug in Breisgau, 1907. IV/2. köt. 676-677. - Eredetije Pastor szerint: Codex Ambrosianus P. 130. foL 149, lib.X. epist. 51. Fordította: Waigand József. A levél eredeti szövegének felkutatását szintén Waigand Józsefnek köszönöm. (Már Pastor is megjegyzi, hogy ezt az okmányt érthetetlen módon félreértelmezve idézik, miszerint Raffaellot a pápa Róma művészeti, műemléki, régészeti stb. felügyelőjévé nevezte volna