Horler Miklós: Általános helyzetkép (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 1. Budapest 1988)

ADATTÁR - PEST MEGYE

4. A középső sziklaárokban és a külső vár területén a szabadban elszórtan, behordásra várva, 28 db. F 1. Polcokon illetve földön egyenként. 2. Építőkőként másodlagosan befalazva. 3. Eredeti helyére visszaépítve. 4. A szabadban, földön egyenként, ill. ömlesztve. G Állagvédelme megnyugtató, a még szabadban heverő, behordásra váró daraboké megoldatlan. Tanulmányozás szempontjából jól hozzáférhető. H Teljesen leltározott 125 db. Részben leltározott 146 db. Léltározatlan 74 db, I Felmérés készült 271 db-ról. Fénykép készült 125 db-ról. A felmérést, feldolgozást Schőnerné Pusztai Ilona és az OMF Építészeti Osztályának szerkesztői végzik. Az anastylosis-szerü rekonstrukciók Schőnerné Pusztai Ilona és az OMF-Antik Art visegrádi kőszobrász-restaurátor részlege munkái. J IRODALOM: Dercsényi Dezső: Visegrád műemlékei. Bp. 1951. - Héjj Miklós: Visegrád. Bp. 1957. - MMT V. Pest II. 1958. 472-479, részletes irodalomjegyzékkel - Schőnerné Pusztai Ilona: Beszámoló a visegrádi fellegvárban készülő rekonstrukciós munkáról. Mv XXVII. (1983) 225-241. - Szőke Mátyás: Visegrád, fellegvár. TKM 250. Bp. 1986. K Adatközlő : Sch. Pusztai Ilona. OMF. Adatfelvétel: 1987. IV. 16. 254. Visegrád, Fő utca 23—35. Királyi palota romterülete a Fő utca 25.sz. épülettel A Mátyás Király Múzeum, Visegrád, Fő utca 21. B Részben rendezetten, részben rendezetlenül tárolt leletcsoport; a kisebb darabok raktárban; a palota falaiban kisebb számban helyreállítás során visszahelyezett építészeti tagozatok is vannak. C 1430 db (Ebből kb. 160 db letétben az MNM-nél) D Visegrád, espresi templom Román, 1 l.sz.: kb. 40 db Visegrád, község Gótikus, 14-15.SZ.: 39 db Visegrád, királyi palota Gótikus, 14-15.SZ.: kb. 1260 db (Ebből kb. 160 db az MNM-nél) Reneszánsz, 15-16.sz.: 91 db A palota feltárása 1934 szilveszterén indult meg, Schulek János kezdeményezésére és irányításával, aki 1947-ben bekövetkezett haláláig volt a feltárások vezetője. 1948-tól Dercsényi Dezső, majd Héjj Miklós vette át az ásatások irányítását, aki 1985-ig volt a terület vezető régésze. 1986 óta Szőke Mátyás folytatja a munkákat, ugyanő tárta fel az 1970-es években az esperesi templomot. E A Fő utca 25.sz. épületben főleg a kisebb töredékek, raktárban, kutató szobában