Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Feld István: Bodrogolaszi román kori temploma

a modern sekrestye emelésével élte ki, ide, mintegy hitelesítésül beépítette a bontásból előkerült gótikus szemöldökkövet is. Emellett - az 1970-1980-as évek általános gyakorlatának megfelelően - gyakran élt Erdei Ferenc a didaktika ma már kissé idegennek ható eszközeivel, így elsősorban a falkoronák lezárása során, az előreugró tetőereszek alkalmazásával, vagy az eltérő falazatok és a 19. századi ablakok elfalazásának kissé túlzott hangsúlyozásával. Ezzel a bizonytalanságok jelzését és a különböző periódusok érzékeltetését kívánta szolgálni, míg a szentélyben elhelyezett hajlított faívnek már kifejezett értelmező, az egykori negyedgömb kupolát felidézni kívánó szerepe volt. Az egykori, hitelesen visszaállítható román kori nyílásrendszer rekonstrukciójával végül is azonban egy nagyrészt hiteles és főként esztétikus összképet eredményező helyreállítás áll előttünk, mely fenti, kritikai megjegyezéseim ellenére méltó az épület értékéhez. (4. kép) A bodrogolaszi Szent Miklós-templom egyszerű, de mégis jelentős emléke hazánk építészettörténetének. Fontos bizonyítéka annak, hogy a 12. század végén már széles körben elterjedt a magas színvonalú kváderfalazatokkal jellemezhető kőfaragó-építészet, amely még a korai gótika vagy a késő román kor gazdag ornamentikájának divatossá válása előtt, egyszerű részletmegoldásokkal ugyan, de jelentős művészeti értéket tudott létrehozni. Jegyzetek 1 Granasztói Györgyné: Sebastiano Vini, a Bodrogolasziban felfedezett táblakép festője = Építés- és Építészettudomány, 12. 1980. 165-191., illetve olaszul: Acta Históriáé Artium, 25. 1979. 237-252. 2 Feld István: Bodrogolaszi, plébániatemplom. Budapest, 1999. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 611.) 3 KÖH Tervtár, ltsz, 28.258. (az 1979. évi kutatás dokumentációja), ltsz. 33.142. (utódokumentáció), továbbá ugyanitt számos más, a felújítás-helyreállítás kapcsán keletkezett dokumentációs és rajzi anyag. - Lukács Zsuzsa, Granasztóiné (1. jegyzetben i. m.) 65., illetve 43. jegyzetében említett kézirata hollétéről sajnos nincsen tudomásom. - A helyreállításról: Magyar Műemlékvédelem, 9. Budapest, 1984.489. 4 Szűcs Jenő: Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom. = Történelmi Szemle, 35. 1993. 1-58. 5 Szűcs uo. 1-10., ld.továbbá ugyanehheza kérdéshez Détshy Mihály: Sárospatak vára. Sárospatak, 2002. 7-12. 6 Szűcs (4. jegyzetben i. m.) 5, a kérdéskörrel összefüggő további irodalommal. Ld. továbbá Valter Ilona: Egyházashelyek és templomok a középkori Bodrogközben = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 8. Miskolc, 1969.118.