Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Feld István: Bodrogolaszi román kori temploma

Bodrogolaszi román kori temploma Feld István Bodrogolaszi, ez a Sárospataktól délnyugatra fekvő kis folyóparti település művészettörténész körökben talán még ma is jobban ismert az 1975-ben itt felfedezett, s ma az esztergomi Keresztény Múzeumban látható, A Szent Család látomása című nagyméretű táblaképről, mint római katolikus templomáról, amelynek 1975 és 1981 között zajlott felújítása-helyreállítása során maga a festmény is előkerült. A magyar műemlékvédelem legendáriumában bizonyára előkelő hely jut a templomtorony második szintjén, a lépcsőfeljáró padozatába pallóként beépített jellegzetes manierista műalkotás felfedezésének, ahogy nem kevésbé fontos szerepet kapott a jelen kötettel köszöntött Granasztóiné Györffy Katalin tudományos munkásságában, e kép mesterének meghatározása Sebastiano Vini veronai festő személyében.

1 Ugyanakkor eddig csupán egy tudományos népszerűsítő füzet

2 született magáról a templomról s így csak a különböző dokumentációk őrzik, az épületre vonatkozó eddigi kutatások eredményeit.

3 Az épület román kori falusi egyházaink között egyedülálló jelentőségű, így aligha kíván tehát külön indoklást, miért vállalkoztam arra, hogy az eddig feltárt írott és régészeti források alapján az alábbiakban röviden összefoglaljam a templomról ma rendelkezésünkre álló ismereteket. Sárospatak és környékének korai történetét legutóbb Szűcs Jenő írta meg egy tervezett városmonográfiába szánt s csak posthumus megjelent tanulmányában.

4 A területre vonatkozó egyik legkorábbi elbeszélő forrás szerzője, Anonymus úgy tudta, hogy a mitikus Ketel honfoglaló vezér leszármazottaitól I. András király (1046-1060) szerezte meg azt a hatalmas, a mai Sátoraljaújhelytől Olaszliszkáig terjedő földterületet, amely később Patak föld (terra) néven tűnik fel az írott forrásokban. Szűcs nagy történeti valószínűséget tulajdonított ezen elbeszélés magvának, s reális hipotézisnek vélte, hogy talán épp orosz feleségének, Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem Anasztázia nevű lányának kérésére alapította meg e vidéken András azt a királyi udvarhelyet, egy magánkápolnával is rendelkező curiát, ahol később Árpád-házi Szent Erzsébet született, s amelyet a mai Sárospatak központjában kell keresnünk. Mindemellett a vidék előnyös topográfiai helyzete és a környék hatalmas erdőségei