Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Juan Cabello: A nyírkátai református templom régészeti kutatása
A keleti ablak jelenlegi szélessége a külsőben 100 cm, a belsőben pedig 125 cm, vallanak magassága 234 cm, legnagyobb magassága 285 cm, könyöklőjének a lábazattól mért magassága 200 cm. A fallal egykorú áthidaló 25-30 cm-el feljebb záródik mint a mai. A kettős áthidalású (nyugati) ablak külső szélessége 106 cm, belső szélessége 135 cm, vallanak magassága 150 cm, legnagyobb magassága 200 cm, könyöklőjének a lábazattól mért magassága 245 cm. A fallal egykorú áthidaló 86 cm-el, a második áthidaló 60 cm-el magasabban húzódik. A harmadik átalakítás miatt káváinak eredeti szélességét nem lehetett megállapítani. Ennek ellenére úgy véljük, hogy a két ablak formai kialakítása és méretei az első két periódusban nagyjából megegyezhettek egymással. Ennekalapján rézselt káváiknak külső szélessége 115 cm, belső szélessége 105 cm körüli lehetett. Könyöklőjük a padlótól mért 324 cm-es magasságban húzódott. Az első periódusú ablakok magassága 305 cm. 14 Az ablak szélessége 20 cm, vallanak magassága 65 cm, legnagyobb magassága 85 cm. A káváin két - fehér meszelésű - vakolat réteget találtunk. A második rétegen egy további, sárgásfehér színű meszelés is húzódott. A tőle keletre lévő ablak szélessége 38 cm, vallanak magassága 90 cm, legnagyobb magassága 115 cm. Az ablakok csúcsíves záródását két egymásnak döntött téglával oldották meg. A lábazattól mért 600 cm-es magasságban megszakad a középkori falazat, felette már csak az újkori, feltehetően a falelválástól nyugatra húzódó falszakasszal együtt épült emelés figyelhető meg. 15 A gerendafészkek mérete 20 x 15 cm. A jelenlegi padlótól mért 335 cm magasan húzódó vízszintes fészkek a karzat méretét adják meg. A 300 cm széles karzatot négy gerenda tartotta. Mellvédjének magassága 100 cm. A megújított karzat szélessége már csak 150 cm volt. A gerendafészkeket téglával falazták be, egyiken domborított GEBE feliratú monogram. A téglák mérete 30 x 15,5 x 7 cm. 16 A z 1. számú kutatóárokkal és a III. szelvénnyel a nyugati falalapozást, az I, II. és IV. szelvényekkel a szentély alapozását, a 355 x 345 cm alapterületű sekrestye alapfalait a 3-4. számú kutatóárkokkal tártuk fel. Az alapozások szélessége 130-135 cm, a felmenő falak - a lenyomatok alapján - 105-110 cm körüliek lehettek. Alapozási mélység 145-155 cm. A téglák mérete 28,4-29,8 x 12,6-13,5 x 6-6,7 cm. A kötőhabarcs sárgásbarna színű homokos, mészrögös. A nyugati falalapozás kelet-nyugati tengelyében az egykori kapuzat rézselt káváinak első 4-6 téglasora is ránk maradt. Ennekalapján a kapu külső szélessége 150 cm, belső szélessége 110cm. 17 A 30 cm magas, 20 cm széles, továbbá 20 cm mély fülkék záródását egymáshoz támasztott téglákkal oldották meg. 18 A diadalív déli oldalához épített szószék 150 x 155 cm-es alapozásának mélysége 30-35 cm. 19 A templom körüli újkori feltöltésből több monogramos tégla is előkerült. 1. tégla: mélyített tükörben N betű, mérete: 30 x 13 x 7 cm. 2. tégla: domborított /3 jelű - töredékes - monogram. Mérete: ? x 14,4 x 7,5 cm. 3. tégla: mélyített 5 és 6 számú monogramok. Méretük: ? x 13,8 x 7 cm. Az 1. számú kutatóárok keleti részéből, a feltöltés legfelsőbb rétegéből egy P K monogramos, domborított, jól égetett tégla került elő. Mérete: 29,7 x 14,5 x 7,3 cm. Az egyenes záródású szentély, valamint a nyugati fal bontási törmeléke zöldmázas padlótéglákat is tartalmazott. Méretük:? x 13 x 7 cm. 20 Németh Péter: Középkori templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Nyíregyháza, 2000. 9. A datálással kapcsolatos problematikára lásd: Juan Cabello - Lukács Zsuzsa: A vámosatyai templom kutatása. = Építés- Építészettudomány, 13. 1981. 133-135. Ez utóbbi szerzők azért ennél óvatosabban fogalmazva - az építkezések kezdeteinek a 13. század első felét jelölik meg, míg a végével kapcsolatosan, tulajdonképpen egyetértenek Németh Péter megállapításával. 21 Ld. a 2-5. jegyzeteket. A 14x6,60 m alapterületű hajóhoz egy 4,50x4,50-5,65 m alapterületű szentély csatlakozik. 22 Lukács Zsuzsa -Juan Cabello: A szamosbecsi ref. templom kutatása. = Műemlékvédelem, 17. 1983.114-123.
