Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Juan Cabello: A nyírkátai református templom régészeti kutatása

az ablakokra, a leégett karzatra és nyilván az elpusztult fedélszék pótlására korlátozódott. Ennek során a két nagy ablak meggyengült áthidalói alá újakat falaztak, és a nyílásokba mérműves kőkereteket helyeztek el. Ugyancsak ezen építkezéshez köthetjük a széles karzat elbontását. Helyette, a délnyugati résablak vonalában záródó keskenyebbet építettek. Ekkor a falakat újra kivakolták és lemeszelték. A leégés pontos idejét nem ismerjük, habár a kőkeret elhelyezését szolgáló keskeny és sekély fészek mindenképpen csak egy ún. „önhordós" kőszerkezet elhelyezését tette lehetővé, mint amilyenek Szamosbecsen vagy Nagygécen is beépítésre kerültek, és amelyek készítése biztosan a 15. század végére, de inkább a 16. század elejére tehetők.

22 1796-ban a középkori templom nyugati falát elbontják és a hajót nyugati irányba jelentős mértékben meghosszabbítják. Ekkor új, immáron a meghosszabbított teret fedő fedélszék és tető készült. E bővítmény nyugati végén emelkedő torony ácsmunkáit 1799-ben végezték el. Ekkor bontották el középkori karzatát, ám a két résablakot még nem falazták be. A déli falba új bejárati ajtót vágtak be. Feltehetően ekkor bontották el sekrestyéjét is, és épült meg elbontott nyugati falának helyére a lépcsős támpillér. A diadalív északi beugrásához épített szószéket elbontották. Az újat a nyugati nagyablak közelébe építették meg. Feltehetően a szószék jobb megvilágítása okán - egy kettős áthidaló beépítésével és a kávák szélesítésével - alakították át ezt az ablakot is. Feltételezzük, hogy a hajó nyugati végében egy általunk szerkezetében nem ismert karzatot is építethettek, melynek megvilágítására a bővítmény déli és északi falában egy-egy, a jelenlegieknél alacsonyabban záródó, félköríves ablakot is elhelyeztek. Úgy tűnik, hogy a belső falakat szürkéskékre festették ki. A belső asztalosmunkák 1799-1800-ban folytak. 1801-ben a déli fal elé porticus-t építettek. 1859-ben a tornyot kijavították.

23 1910-ben a templom középkori szentélyét elbontva, a teret a hajó szélességében az elbontott szentély keleti falának vonaláig meghosszabbították.

24 Természetesen ekkor új, palával fedett, az előzőnél magasabban záródó tető készült. Ebben az időszakban falazták el a résablakokat. A délnyugati, kettős áthidalású ablakot elfalazták, a délkeleti ablak pedig ekkor nyerte el végleges formáját. Úgyszintén ezen építési szakasz munkálataihoz tartozik az északi homlokzatot jelenleg áttörő két félköríves ablak kiképzése, és ekkoriban építették meg a déli fal nyugati végében a szintén félkörívesen záródó ablaknyílást is. Nyilván, ezek váltották fel a hajó nyugati végének ekkoriban befalazott ablakait. A jelenlegi karzatok készítési idejét nem ismerjük, de joggal feltételezzük,