Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Juan Cabello: A nyírkátai református templom régészeti kutatása

kai. A hajót (keleten) kontyolt, palával fedett nyeregtető fedi. A homlokzatokat fehér meszelésű - alsó szakaszán erősen cementes - vakolat borítja. Egyszerű kiképzésű magas lábazatát cementből alakították ki. Főpárkányát keskeny, tagozat nélküli lemez alkotja. A templomhajóba a bejárást három ajtó biztosítja (egy a déli előcsarnok felöl, egy a keleti falban, míg egy a toronyaljból nyílik a hajóba). A síkfödémmel fedett hajó északi falának tengelyében falazott szószék emelkedik. A tér két végén téglából falazott, „I" gerendás poroszsüveggel boltozott karzatokat építettek, melyekre a feljárást a sarkokban elhelyezett, fémből készült csigalépcsők biztosítják. A keleti bejárathoz a belső felöl, fából készült „szélfogó" kapcsolódik. A bejárati ajtónyílásokban elhelyezett kétszárnyú asztalos-szerkezetek egyszerűek. Az oldalfalakat és a mennyezetet is fehérre meszelt vakolat borítja, melyet a könyöklők vonalától egészen a padlóig cementes réteg vált fel. Jelenlegi egybefüggő padlóját négyzet alakú cementlapokból rakták ki. Amint a fentiekből is kiderül, a templom építészeti megjelenése több mint egyszerű, s inkább egy, a provinciális szintet sem igen meghaladó építőmesterek elképzelésének felel meg. Ezt az összképet csak tovább rontja belső terének igénytelen kiképzése (karzatok és fémből készült csigalépcsőik, cementlapos padlója, stb.). Nyugaton emelkedő tornya minden ízében a késő barokk építészet termékének tűnik, a hajónál - ha szabad mondanunk - magasabb építészeti szintet képvisel. A templom kutatása A 2002 év nyarán elkezdett - akkor inkább csak szondázó jellegűnek mondható - kutatást, 2003 őszén folytatódott és fejeződött be. Noha terjedelmi okok miatt a részletes kutatás ismertetésétől el kell tekintenünk, alábbiakban azok rövid összefoglalására kísérletet teszünk. (2. kép) A szondázás során csak a déli külső homlokzatot vizsgáltuk, de már akkor is egyértelműen kiderült, hogy a téglából épült templom jelenlegi alaprajzi elrendezését és tömegformálását több építési szakasz nyomán nyerte el. Éppen ez a felismerés volt az, amely miatt a rákövetkező évben - immáron az egész épületet vizsgálva - folytattuk a kutatást. Ennek végeredményeként, minden kétséget kizáróan megállapíthattuk, hogy három, egymástól markánsan elkülöníthető építkezés határozta meg a templom építéstörténetének alakulását. A hajó északi és déli falának középső szakasza bizonyult legkorábbinak.