Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Mezősiné Kozák Éva: Adatok a nagygeresdi r. k. templom építéstörténetéhez

dunántúli egyházkerület megalapítója, melynek püspöke Szegedi Máté lett. A protestantizmus fontos központja lett a Dunántúlon Sopron, Sárvár, Csepreg. A sárvári uradalomhoz tartozó Geresden a falu lakói korán csatlakoztak a reformációhoz. A templom szentélyének kupoláján feltárt 1619-es évszám, amely a kifestés dátumát őrzi, egyben jelzi, hogy ekkor már a protestánsok tartják itt istentiszteletüket. Egy 1630-ból származó feljegyzés a falu evangélikus lelkészét is említi. A templomhoz tartozott ekkor Kisgeresd, Jánosfa, Csáford is. Az evangélikusok 1673-ig tudták az eklézsiát fenntartani.

12 Egy 1695-ből származó esperesi jegyzőkönyv szerint a faluban még a lutheránusoktartják istentiszteletüket, „Templom, Torony, Temető van". A kutatás eredményei alapján tudjuk, hogy a középkori toronyról van szó, és a templom körül a falu lakossága még a 17. század végén is temetkezett.

13 Számos értékes feljegyzést tartalmaznak a templomról a Canonica visitatiók. Az 1697-ben kelt egyházlátogatási jegyzőkönyv a következőket írja: „Szent István templom. Szentélye boltozott. Hajója famennyezetes. Kőtornya rossz állapotban van, egy haranggal. Kőkórusa van. Temetője fallal körülvett, igen rossz állapotban van. 1 oltár a Szent Kereszt tiszteletére. Kőszószék."

14 Az adatok a középkori templomra vonatkoztathatók, a leírás a 18. századi tatarozás előtti állapotot rögzíti. Az 1714-ben kelt visitáció, az előzőhöz képest annyi változást rögzít, hogy a kőből készült kórus helyére fából készült került. Megemlíti a templom kőtornyát, de azt is, hogy a harang a templomon kívül található. Az egyház felszerelése gyanánt egy ércből készült aranyozott kelyhet említenek.

15 1706-1714 között az evangélikus lelkész Nagygeresden Tatay István volt.

16 A tanúk úgy vallanak, hogy az ő lelkészsége idején történt a templom tatarozása, a torony építése és a temető kerítőfalának javítása. Ezt a munkát az evangélikus és katolikus hívők közösen végezték. Az 1714. évi vizitáció a fa kórust említi, és a kívül elhelyezett harangot. Ez azt jelzi, hogy a torony rossz állapotban lehetett. A harang elhelyezésére feltehetőleg egy haranglábat építettek.

17 Az 1733-ban felvett jegyzőkönyv megállapítja: „A templom kívül-belül restaurálásra szorul."

18 Az 1735-ös leírás szintén azt állapítja meg, hogy a templom „nagyrészt romos". Szegényes felszerelése között szerepel: 1 ezüst, aranyozott kehely paténával, 1 ezüst aranyozott áldoztató kehely, 1 harang.

19 A templomon nagyobb méretű építkezésre csak 1755-ben került sor és ekkor már a katolikusok végeztetik a munkálatokat, az 1766-ban vezetett egyházlátogatás szerint Kiss Dániel győri kanonok adakozásából.

20 Egy 1765-ből származó, Széplakon felvett s Udvardi Mihály parochus aláírásával ellátott iratban a nagygeresdi templom tornyának és temetőjének kerítőfaláról, annak megerősítéséről, építéséről tesz tanúval-