Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Balázsik Tamás: A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom kutatása

x 72 x 20 cm-es, keresztes kriptakőről, valamint egy az északi ajtónál előkerült, egyik végén lekerekített 81 x 41 x 27 cm-es kőtömbről.

47 Szintén kérdéses annak a rézsűs élszedésindítású, falcos, mindössze 12 cm vastag, a meszelésmaradvány alapján a faltestből egykor 12 cm-re kiálló, 31 x 31 cm-es nyíláskeret darabnak a helye, amely az új templomhajó külső, északkeleti sarkánál ásott kutatógödörből került elő. (3. kép) A kriptába hullott kövek kihordásakor egy törött, peremén szalaggal kísért, kör- és íves motívummal díszített homokkő hasábot is találtunk. A templom középkor végi történetének utolsó fejezete lehet a sekrestyekápolna használatának megszűntetése, amelyre ajtajának elfalazása utal. Nem kizárt, hogy az északi ajtó küszöbeként az a törött, 82 x 30 x 16 cm-es, 4 cm széles falccal ellátott, és egy szintén falcos, a másik oldalán 4 cm mély persellyel kialakított, törött, 57 x 28,5 x 16 cm-es kőtömb szolgált, amelyet a kibontása után a déli ajtó elé, lépcsőként a belső tér felé helyeztek el, lefelé fordítva. Az ásató szerint azonban az az egyik végén törött, 125 x 30 x 16 cm-es, almádi, vagy káli medencei vörös kő lehetett az északi ajtó küszöbköve, amelyet a törmelékben találtak a feltárás során.

48 A templomrom 1970-1971-es feltárásakor a rom közvetlen közeléből eltávolították a feltöltést, de a körítőfal felkutatására nem került sor. A csapadékvíz elvezetése érdekében viszont 1970-ben körbeárkolták a korai templomrészt.

49 Az 1971-es - markológép segítségével gyorsított - feltárás során habarcs nélkül, csupán egymásra rakott kövekből álló félkör alakú falrész került elő (a korai templomrész északi oldalán?), amelyet az ásató az összehordott törmelék megtartására épített támasztófalként azonosított. A mögötte lévő törmelékben embercsontokat találtak.

50 A 2001. évi tereprendezés során a déli oldali kutatóárok segítségével sikerült regisztrálni a szárazon rakott falazatot. Külső és belső oldalát szürke kövekből rakták. A közbülső mészköves törmelékből középkori edény pereme került elő. A törmelékréteg alatti kötött, fekete földben vörös anyagú, durva felületű, 5 és 6 mm-es falvastagságú edénytöredékeket találtunk. A falazatott véleményünk szerint a középkor óta használt szintre építették, a mészköves réteg áthúzódik felette. A kőrakásban középkori és fényes, barnamázas kerámia töredékét találtuk. A sekrestyekápolna északi oldalán nyitott kutatóárokban, a partoldali kőhordás alatt a járószinttől számított kb. 1 mes mélységben csontváz került elő. (Csak helyzetét rögzítettük, feltárására nem került sor.) Északabbra, a talajszinttől számított 40 cm-es mélységben mállott homokkőlapok fekszenek. Az alattuk lévő talajban 3 cm vastag (padló)tégla töredéke, északabbra koporsószög került elő. Szórványcsontokat is és egy 16,5