Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Balázsik Tamás: A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom kutatása

mélységben megtalálták. Az 1971-es ásatási napló nem tesz említést a korai és az új hajó délkeleti találkozásától a délnyugati toronyalj belső vonaláig húzott kutatóárokból esetleg előkerült leletekről.

19 A bővítmény déli falának keleti falsíkján, a külső oldalon a fal építésével egykorú, szögben záródó fülke található, amelyet az 1970-es kutatás során találtak meg a törmelék elhordásakor.

20 A templomépületek külső homlokzatában kialakított fülkék legjellegzetesebb csoportját a világításra szolgáló alkalmatosságok elhelyezésére szolgálók alkotják. E célra készülhetett, pl. a soproni Szent Jakab-karner délkeleti szentélypoligonjának két szélén kialakított egy-egy fülke is. Német területről a 13. századból már számos példája ismert ezeknek. E fényházak, halotti lámpások (lanterna, Lichthaus, Todtenleucht) gyakran gazdagon faragott, tabernákulumszerű kialakítást kaptak (Bécs, Szent István-dóm, Oppenheim, stb.).

21 Esetenként úgy helyezték el őket a templom belsejében, hogy a temetőből is láthatók voltak, vagy ha az épület külsejére kerültek, belülről lehetett őket táplálni.

22 Rendeltetésük a fényhez kapcsolódó képzetek számos vonatkozását összesűrítve elsősorban a templom körüli temetőt beborító sötétség, a démonok birodalmának megtörése, az éjszakai útmutatás lehetett. Meggyújtásuk esetenként meghatározott emléknapokhoz kapcsolódott. A 2001. évi kutatásunk során a csapadékkivezető csatorna követelményeinek megfelelően a kripta felső lépcsőjétől a toronyaljon át a nyugati kapu küszöbéig húztunk egy árkot és az új hajó területén az összefolyás biztosítása érdekében a csapadékkivezető, illetve a toronyalj felé lejtő tükröt képeztünk ki. A korai templomba nyíló hajdani diadalív nyugati oldalán a szentély felső lépcsőfokától számított -160 és -180 cm közötti mélységből igen sok festett vakolatdarab került elő, közöttük vörös anyagú edénytöredékek. Az északi oldali diadalívpillér délnyugati sarkánál, a szentély felső lépcsőfokától számított -185 cm-es mélységben csecsemőcsontvázak töredékeit találtuk. A hajó déli felében, a középvonal közelében, a karzat déli pillérétől 186, a déli hajófaltól 136 cm-re habarcsozott kőalapra ültetett, ferde helyzetű, kb. 83 x 85 x 22 cmes vöröses mészkőtömböt találtunk. Felső síkja a szentély felső lépcsőfokától számítva -182/-196 cm-es mélységben van. Délnyugati sarkánál szürke, kaolinszerű réteg húzódik. A talán sírhely megjelölésére elhelyezett kőtömb északi oldalán a szentély felső lépcsőfokától számított -244 cm-es mélységig leásva, meg lehetett figyelni, hogy alapozásának alacsonyabban fekvő nyugati vége alatt agyagos talaj található, míg a keleti alatt az agyagosra is ráhúzódó fekete föld van. Az agyagos talajban vörös anyagú és vörös anyagú, de kívül fekete