Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Balázsik Tamás: A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom kutatása

A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom kutatása BalázsikTamás A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom 2001. évi részkutatására az Ár­pád-kori kistemplomok helyreállítására meghirdetett program keretében, az épületmaradvány kitisztításához, illetve a romkonzerváláshoz kapcsolódva került sor. A templom régészeti feltárása 1970-1971 között folyt, 1 de mert az elmúlt 30 év alatt több építészeti részlet eltűnt, továbbá, mert a publikálatlan kutatás során feltárt számos jelenségről csak írásos beszámoló készült, szük­ségét érezzük az akkor összeállított régészeti dokumentációban rögzítettek minél alaposabb ismertetésének, melyet kiegészítünk az építészeti munka követelményeinek érdekében végzett falkutatás és tereprendezés során nyert adatokkal. Történeti adatok A Nivegy-völgyi településre és a templomra vonatkozóan kevés biztos történe­ti adat áll rendelkezésünkre. A templomban előkerült kripta és az oltárok szá­ma alapján birtokosai talán az egykori kegyúrtól leszármazó helybéli nemesek, kisnemesek lehettek. Erre utalhat, hogy míg a veszprémi káptalan birtokában lévő, környező falvakra vonatkozóan gazdag okleveles anyag maradt fenn, Szentbalázsra vonatkozóan mindössze néhány. 2 A pápai tizedjegyzékek Zánka és Petend között sorolják fel a falut. Papja jakab 5 penzát és 8 kisdénárt fizetett pápai tizedként. A falusi egyházak viszonylatában párját ritkító módon, 1334­ben káplánját is megemlítik, aki szintén fizetett tizedet. 3 Amikor 1512-ben a ba­konybéli apátság el akarta cserélni tagyoni birtokrészét (szántóföld, rét, legelő, szőlőhegy, bozót és víz) Nágocsi Gáspár veszprémi kanonokkal, a birtokrészt délről a Tagyonból Szentbalázsra vezető út határolta. 4 Egyes feltételezések sze­rint a település valószínűleg korán elpusztult, 1549-ben márcsak promontóriu­mát említik. 5 Más nézet szerint 1550-ben Zenth Balasagya néven még plébánia működöt itt. 6 1563-ban a Balázs-hegye szőlőhegyen („in promonthorio Balas­hege appellato") lévő Báldiszőlő, más néven László-Szőlő Álcs(?) László nevű személytől, Devecseri Chórón András jobbágyától való megvásárlása miatt

Next

/
Thumbnails
Contents