Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Balázsik Tamás: A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom kutatása

A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom kutatása BalázsikTamás A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom 2001. évi részkutatására az Árpád-kori kistemplomok helyreállítására meghirdetett program keretében, az épületmaradvány kitisztításához, illetve a romkonzerváláshoz kapcsolódva került sor. A templom régészeti feltárása 1970-1971 között folyt,

1 de mert az elmúlt 30 év alatt több építészeti részlet eltűnt, továbbá, mert a publikálatlan kutatás során feltárt számos jelenségről csak írásos beszámoló készült, szükségét érezzük az akkor összeállított régészeti dokumentációban rögzítettek minél alaposabb ismertetésének, melyet kiegészítünk az építészeti munka követelményeinek érdekében végzett falkutatás és tereprendezés során nyert adatokkal. Történeti adatok A Nivegy-völgyi településre és a templomra vonatkozóan kevés biztos történeti adat áll rendelkezésünkre. A templomban előkerült kripta és az oltárok száma alapján birtokosai talán az egykori kegyúrtól leszármazó helybéli nemesek, kisnemesek lehettek. Erre utalhat, hogy míg a veszprémi káptalan birtokában lévő, környező falvakra vonatkozóan gazdag okleveles anyag maradt fenn, Szentbalázsra vonatkozóan mindössze néhány.

2 A pápai tizedjegyzékek Zánka és Petend között sorolják fel a falut. Papja jakab 5 penzát és 8 kisdénárt fizetett pápai tizedként. A falusi egyházak viszonylatában párját ritkító módon, 1334ben káplánját is megemlítik, aki szintén fizetett tizedet.

3 Amikor 1512-ben a bakonybéli apátság el akarta cserélni tagyoni birtokrészét (szántóföld, rét, legelő, szőlőhegy, bozót és víz) Nágocsi Gáspár veszprémi kanonokkal, a birtokrészt délről a Tagyonból Szentbalázsra vezető út határolta.

4 Egyes feltételezések szerint a település valószínűleg korán elpusztult, 1549-ben márcsak promontóriumát említik.

5 Más nézet szerint 1550-ben Zenth Balasagya néven még plébánia működöt itt.

6 1563-ban a Balázs-hegye szőlőhegyen („in promonthorio Balashege appellato") lévő Báldiszőlő, más néven László-Szőlő Álcs(?) László nevű személytől, Devecseri Chórón András jobbágyától való megvásárlása miatt