Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Bardoly István: „Tévedéseiben is becsületes idealista.” Apró adalékok Kenczler Hugó életéhez
2 Életének korrekt ismertetése jelent meg: Magyar életrajzi lexikon. Harmadik, kiegészítő kötet. Szerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1981. 382. - azonban több téves adatot közöl: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. Gulyás Pál adatgyűjtéséből sajtó alá rend. Viczián János. Budapest, 1995. 142-143., melyeket átvett a legutóbb megjelent munka is: Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, 2002. III.: 857. 3 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1911. évi állapotáról. Budapest, 1912.9. 4 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1913-1923. évi állapotáról és működéséről. Budapest, 1926. 14. 5 Archaeologiai Értesítő, Úf. 32.1913.92., és 190. 6 Gerelyes Ede: A magyar múzeumügy a két forradalom időszakában 1918-1919. Budapest, 1967. 15. 7 Idézi: Endrődi (1. jegyzetben i. m.) 379., 405 78 ,407' 31 8 KÖH Tudományi Irattár, MOB iratok 1916/157. 9 Gerecze Péter: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest, 1906. (Magyarország Műemlékei, 2.) 10 KÖH Tudományi Irattár, MOB iratok 1916/196. 11 Ld. Függelék \. és \\. 12 Gerelyes (6. jegyzetben i. m.) 307. 13 A magyar tanácsköztársaság képzőművészeti élete. Az anyagot gyűjtötte és sajtó alá rend. Kiss Dezső. Szerk. Németh Lajos. Budapest, 1960.131-132. 14 Gerelyes (6. jegyzetben i. m.) 97. 15 Uo., 18-36., 232-233., 279-285 16 Uo., 102-103. 17 KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok, 149/1919. A kinevezést és az átalakított hivatal (Éber László által kidolgozott) szervezeti felépítését, illetve feladatának meghatározását közölte: Gergelyffy András: Műemlékvédelmünk a Tanácsköztársaság idején. = Műemlékvédelem, 3. 1959.210-213. 18 Gerelyes (6. jegyzetben i. m.) 303. 19 A magyar tanácsköztársaság képzőművészeti élete (13. jegyzetben i. m.) 149-152 20 Gerelyes (6. jegyzetben i. m.) 306., 308., 311. 21 Uo., 315-317. 22 Uo., 338-339. 23 Kenczler, Korvin Ottó bátyja apósának, Fried Lajos kereskedőnek, Városház utca 3/5. alatti lakásán bujkált. (Egyébként ő is a közelben lakott a 10. sz. alatt.) Itt fogták el Korvin Ottót, mint azt a nyomozást vezető Hain Péter detektív 1919. szeptember 12-én jelentette, hozzátéve: „Fried lakásán eljárásom alatt megtudtam, hogy ott jelenleg szökésben levő Kenczler Hugó (a Műtárgyakat Társadalmasító Bizottság vezetője) is lakott, kinek ott egy néhány iratát megszereznem sikerült". A magyar tanácsköztársaság képzőművészeti élete (13. jegyzetben i. m.) 155-156. Korvin Ottót és Kenczler Hugót bizonyosan régi barátság fűzte egymáshoz. Korvin kivégzése előtti búcsúsoraiban a következőket írta: „Köszönöm Rembrandtnak, hogy élt. Rodinnak, hogy minden szobra felsorakozik most előttem és Kernstok Károlynak is sokat köszönhetek. És nagyon köszönöm Kenczler Hugónak, hogy megtanított engem mind ismerni őket." Gerelyes (6. jegyzetben i. m.) 15 30 A dokumentum azonban nem búcsúlevél, hanem Korvin naplója (1919. december 16. kelt bejegyzés), amelyet a börtönben írt, ld. Korvin Ottó: „...a Gondolat él..."Budapest, 1976. 195. 24 Gerelyes (6. jegyzetben i. m.) 369-370. 25 „Akármilyen véleménnyel vagyunk is a direktórium munkájáról, az mégse tagadható le, hogy a legjelentékenyebb magyar gyűjtemények köztulajdonba vételével - ha mindjárt akaratukon kívül is - komoly szolgálatot tettek. Ha ezeket a gyűjteményeket nem szedik össze és nem helyezik biztonságba, ki tudja mi történik velük." Margitay Ernő: Vörös művészeti politika. = Magyar Iparművészet, 12. 1919. 52.
