Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bakó Zsuzsanna Ildikó: Glück József fotográfus és a győri belváros

2. kép. Értesítés a fényképészeti műterem átvételéről, Pesti Hírlap, 1901 tül, mint Papp utódja jelezte magát a fényképei hátoldalán. 1903-ban vette fel iparosai sorába a városi Ipartestület. Krausz Rozáliával kötött házasságából két fia született. 1906-ban Mihály, aki 1940-től, mint ipari tanuló dolgozott apja műtermében. Másik fiáról, Károlyról, csak annyit tudunk, hogy később Izraelbe költözött. Munkájának elismerését jelentette, hogy a Fényképészek Országos Szövetsége 1926-ban tartott budapesti közgyűlésén elnökévé választotta. Ez nem csak szűkebb szakmáján belül jelentett elismerést, mert a több száz - képesítéshez kötött tagságú - ipartestületben, a vezető tisztségeket többnyire a fővárosiak töltötték be. A városi Ipartestület Fényképész Szakosztályának is évekig volt elnöke, 1939-ben pedig a fényképészmestervizsga-bizottság elnöki tisztségét is ellátta. Tevékeny, sokrétű ember lehetett, a város kulturális- és közéletének aktív részvevője. Ő volt a háznagya a Győri Ének és Zeneegyletnek, pénztárosa a Tűzoltó Testületnek, választmányi tagja a Mentőegyesületnek, az izraelita hitközség iskolája iskolaszékének tagja, de a sort még tovább lehetne folytatni. Az 1939. évi IV. tc. (az ún. II. zsidótörvény) az ő vállalkozását is érintette. Győr város Ipartestületének iratai között a beadványokat tartalmazó jegyzőkönyvben, szűkszavú bejegyzés található, hogy Glück József fényképészmester iparát 1941. május 15-től ideiglenesen, 1942. május 1-től pedig véglegesen beszüntette. Tragikus sorsát feleségével együtt ő sem tudta elkerülni, 1944. május 15-e után deportálták és meggyilkolták őket. Glück József képei tisztán, világosan megkoponált alkotások, melyeket a legkedvezőbb nézet kiválasztása és a részletek finom gazdagsága jellemez.