Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Jékely Berta: Kalaznó településszerkezeti vizsgálata
17 1990-ben márcsak 135 lakóépületállta településen. Az 1990. évi népszámlálás. XIX. Budapest, 1992.388. 18 A Kalaznóra telepített székelyek az 50-es évekre alkalmazkodtak az itteni gazdasági körülményekhez, és a település gazdasági élete kiegyensúlyozott volt, a tsz jól működött. A gazdasági mutatók romlása és népesség tömeges elvándorlása az 1970-es években, a körzetesítési program megindításával vette kezdetét. Erre vonatkozóan Id.: Andrásfalvy Bertalan: A bukovinai székelyek kultúrájáról. = Népi Kultúra-Népi Társadalom, 8. Budapest, 1973. 7-23.; ŐsyOberding József: A bukovinai székelyek letelepítése a Dunántúlon. = Agrártörténeti Szemle, 9. 1967. 183-194.; Hajdú Zoltán: Közigazgatási és ellátási körzetesítések a Dél-Dunántúl falusi településhálózatában. = Zalai Gyűjtemény, 27. Zalaegerszeg, 1987. 145-68. 19 Valamennyi szerepeltetett történeti utcanév forrása: Tolna megye földrajzi nevei. Szerk. Végh József, Ördög Ferenc, Papp László. Budapest, 1981. 285. 20 A templom 1787-1790 közt épült. Kráhling János: A Dél-Dunántúl késő barokk Lutheránus templomépítészete. - Építés- Építészettudomány, 22.1991. 298.; Kráhling János: Evangélikus templomépítészet a Dél-Dunántúlon - egy hagyományos templomforma kialakulása a XVIII. század végén. Kandidátusi értekezés. Kézirat. 1993. XXX. 21 Az egyes településrészekben lakók vagyoni helyzetére vonatkozó megállapítások a 20. század közepén fennálló viszonyokat tükrözik. Az adatok forrásai a németek kitelepítése során, 1946-ban és 1947-ben felvett kitelepítési leltárak, melyek 1.b. pontjában a beltelek nagyságát és rendeltetését is rögzítették. Kitelepítettek vagyonleltárai, Kalaznó. Tolna Megyei Földhivatal, XXIV/201/b. 22 A fogalmakat Barabás - Gilyén (6. jegyzetben i. m.) meghatározásai alapján használom. 23 Bárth (6. jegyzetben i. m.) 59. 24 Az istállóspajta többfunkciójú pajta, amiben sosem végeztek cséplést, s melynek egyik fiókjában a tároló funkció érvényesült, a másikban pedig az istálló kapott helyet. A két épületrész között elől-hátul nagykapuval ellátott, fedett kocsiszín helyezkedett el. Barabás Jenő: Csűrök. In: Magyar néprajz. IV. Életmód. Szerk. Balassa Iván. Budapest, 1997.198. 25 Légifelvétel 1952. Hadtörténeti Intézet Térképtára, 43461/L-34-49-D-b. 26 A hazánkba települő németek elszakadtak eredeti lakóhelyük építkezési hagyományaitól, s több kutató szerint csak egy elemet, a fachwerk építkezést őrizték meg. Kalaznón nem lelhető föl fachwerk lakóépület, viszont annak egy sajátos változata, a gerendavázas pajtaépület igen. Ehhez ld. Balassa M. Iván: A magyarországi németek népi építkezéséről. = Ház és Ember, 5. Szentendre, 1989. 31-49.; Lantosné Imre Mária: Hagyomány és kölcsönhatásoka magyarországi németek népi építkezésében. In: A III. Békéscsabai Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai 2. Budapest - Békéscsaba, 1986.507-516. 27 A téglapilléres pajták a dunántúli lábaspajta építési hagyományait követik. Barabás (25. jegyzetben i. m.) 198. 28 Az út két oldalán elterülő, de összetartozó féltelek alkotta telekrendet Hofer Tamás páros udvarnak nevezi. Bárth (6. jegyzetben i. m.) 63. 29 Bárth (6. jegyzetben i. m.) 66-67. Az építészetben és a korábbi szakirodalomban használt „sorházas beépítés" helyett a népi építkezés sajátosságaihoz jobban illő „fordított házas beépítés" kifejezést javasolja. 30 Az épülettípusok meghatározásához a helyszíni vizsgálatokon túl a település 15 épület műszaki felmérését tartalmazó dokumentációja szolgáltatta az alapot. KÖH Népi Építészeti Archívum, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék: Kalaznó. 1998. 31 A 19. században a dél-dunántúli házak körében is ez a két típus volta legelterjedtebb. Zentai Tünde: A parasztház története a Dél-Dunántúlon. Pécs, 1991.155. 32 A kétkonyhás hosszúháza 20. század első felében általános volta dél-dunántúli németek körében. Ez a háztípus úgy alakult ki, hogy a konyha zárt kéményt kapott, és ún. melegkonyhát alakítottak ki belőle, a hátsó szoba mögé pedig szabadkéménnyel és katlannal ellátott, ún. hideg konyha került. Uo., 161.
