Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Jékely Berta: Kalaznó településszerkezeti vizsgálata

el a kertek. A szérűskertet - a Béke utca második szakaszában már az udvart - határoló löszfalba pincéket vájtak, és azokat terménytárolásra és ólként használták. Utcakép Kalaznó utcabeépítésében több típus figyelhető meg. A 19. században és a 20. század elején az előkertes beépítési mód volt a meghatározó, sem az 1859-es, sem az 1928-as térkép nem mutat más formát. Kivételt képez ez alól a Fő utcában álló, L-alakú épületek sora, amelyek fordított házas beépítést alkotnak.

29 Az 1930-as évek végén, 40-es évek elején emelt házak, a városi építkezési mód hatására, utcavonalas beépítésűek. A jelenleg álló 111 épület utcaképi megjelenésében az építés, illetve bővítés kora alapján három alapvető típus határozható meg.

30 A Béke utca és Kossuth utca végein álló házak a 19. század folyamán épültek, és napjainkig őrzik a 19. századra jellemző, szegény- és középparaszti építési hagyományokat. A házak szoba-konyha-kamra, szoba-konyha-szoba-kamra alaprajzi elrendezésűek.

31 Külső megjelenésükben meghatározó a csúcsos oromfalas nyeregtető, a kisméretű, egyrétegű ablakok, amit fatábla, vagy ahhoz hasonló, enyhén osztott zsalugáter véd, a felezett ajtó és a díszítetlen homlokzat. A jelenlegi épületállomány zöme a 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben épült. Ekkor vált általánossá a szoba-konyha-szoba-konyha-kamra alaprajzú, kétkonyhás hosszúház.

32 Az épületek külső megjelenésére a díszesedés jellemző ezekben az évtizedekben. Igen jellegzetes utcaképet eredményez a csonkakontyos tetőformával keretezett, erőteljes vízvető párkánnyal tagolt, lizénákkal díszített, zsalugáteres ablakkal és a tornác utcai végén tympanonos ajtóval ellátott homlokzatok sora.

33 (2. kép) Az 1930-as évek végén, 40-es évek elején, amikor az átmeneti megtorpanás után a gazdaság újabb lendületet vett,

34 mintegy 15 új lakóházat építettek. Ezekre az épületekre a polgárosuló paraszti építkezés vonásai jellemzőek. Gyarapodott a szobák száma, és az utcai szobákban nőtt a belmagasság is, a még monumentálisabb hatás érdekében pedig az épületeket az utcafronton magas lábazattal emelték meg. Az utcai homlokzatot a városi mintákhoz igazították, s a kétsoros alaprajzi elrendezés látszatát keltve a tornácvég elfalazása révén egy harmadik ablakot helyeztek el a homlokzaton. Az ablakok igen nagymé-