Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Jékely Berta: Kalaznó településszerkezeti vizsgálata
Mindezek alapján megállapítható, hogy a település központi és vagyonosak által lakott része a két párhuzamos utca, valamint a déli oldalágak kezdeti szakaszai voltak. A település nyugati oldalán fekvő oldalágak a középparaszti, míg a keleti szélén húzódó nyúlványok az iparos és szegényparaszti rétegeknek adtak otthont. Telekrend 22 Kalaznón a kezdetektől fogva a szalagtelek az uralkodó telekforma, melynek részei: az épületeket magába foglaló udvar, a szérűskert és a gyümölcsöskert. 23 A legtöbb udvar négyzetes elrendezésű, amelyben az utcavonalra merőleges lakóházhoz az utcával párhuzamosan fekvő komplex gazdasági épület (istállóspajta) 24 csatlakozik, és az udvar harmadik oldalát a telekhatárra emelt szomszédos lakóépület zárja. Ez a telekrend már a 19. század közepi térképeken is megfigyelhető. Az udvar végén keresztbeforduló gazdasági épület az istállózó szarvasmarhatartáson alapuló gazdasági konjunktúra hatására még meghatározóbbá vált, s a 20. század közepén készült légifelvétel a települést szinte zártan körülölelő istállóspajta-sort mutat. 25 A 20. század elejétől kezdve az istállóspajták növekedése mellett azok korszerűsödése is megfigyelhető. A lakóépülethez nagyméretű, tégla falazatú istálló csatlakozott, amit szárnyas nagykapu helyett immáron tolókapuval ellátott kocsiszín kötött össze a korábbi gerendavázas pajtákat 26 felváltó téglapilléres 27 pajtával. Számban és méretben is gyarapodtak a kukoricagórék, és a korábbi földszintes építmények helyett téglalábazatos kukoricaszárítók épültek az udvar harmadik oldalán, a lakóházzal párhuzamos elhelyezkedésben. Ennek következtében az udvarok U-alakúvá, vagyis sokkal zártabb elrendezésűvé váltak. A Béke utca végén fekvő szegényparaszti udvarok nem négyzetes, hanem - mivel a telkek igen keskenyek - soros elrendezésűek, vagyis a lakóépület mögé sorban kapcsolódik az istálló. A szérűskert az istállóspajta mögött, illetve a Béke utcában az utca beépítetlen túloldalán helyezkedett el. A szérűskertben végezték a cséplést, valamint itt tartották a fát, és sok esetben ólak is álltak e területen. 28 A szérűskertek mögött a veteményes, illetve gyümölcsös kert feküdt, ami azonban csak a Fő utca patak felé eső oldalán helyezkedett el közvetlenül a szérű mögött. A település többi részén a telket meredek emelkedésben elvágó löszfal fölötti területen, illetve az utca beépítetlen túloldalán helyezkedtek
