Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Jékely Berta: Kalaznó településszerkezeti vizsgálata
telepítettek, s ezzel a település lakosságának kontinuitása ismét megszakadt. 16 A lakosságcsere után az épületállomány rohamos pusztulásnak indult, 50 év alatt 54 ház, az épületek közel egyharmada semmisült meg. 17 Ez azonban nem elsősorban a népesség kicserélődésével, hanem a falvakat sújtó körzetesítési programmal magyarázható, 18 mert a Kalaznót sorvadásra ítélő program alapján nem adtak ki építési engedélyt, s így a második világháborút követő 50 év alatt mindössze egyetlen új épületet emeltek a településen. A régi épületek pusztulásával párhuzamosan a falu településszerkezete, településképe is megbomlott. Az egykor szabályos beépítésű utcasorokat sok foghíj töri meg, és az utcasarkok több helyen térré alakultak. A településszerkezetben jelentős változás az is, hogy Kalaznó a 20. század második felére egyetlen bekötőúttal rendelkező zsákfalu lett, noha századokon át gazdag úthálózat kötötte össze a környező településekkel. A korábbi térképek tanúsága szerint Kalaznó valamennyi utcája a szomszédos településre vezető útban folytatódott, mára ez a falut elevenné tevő hálózat megszakadt, az összekötő utak használaton kívül rekedtek. A falut egyedül a Siófok-Szekszárd főútvonalról leágazó, a Fő utcába torkolló, 1965-ben lebetonozott bekötőút köti össze a külvilággal. A település többi utcája esetenként mezőgazdasági céllal használt „holtág". Mindezek alapján elmondható, hogy Kalaznó többutcás település, a patak mentén húzódó két párhuzamos utcával és a környező völgyekbe futó oldalágakkal, s hogy ez a szerkezete már a 18. század közepére kialakult. Falurészek Kalaznó központi utcája az egykori és jelenlegi fő forgalmi út két oldalán, a Donát-patak mentén húzódik, s mindkét oldalán állnak lakóházak. Az utca németek által használt neve Mittelsgas (Mittélszkássz), Középső utca volt, a szocializmusban Sztálin utca, jelenleg hivatalosan és a köznapi használatban is Fő utca a neve. 19 Az utcában emelkedő dombra épült a település temploma, 20 a domb lábánál a paplakás, a tanítói lak és az iskola. Ebben az utcában volt a posta, a bolt, a kocsma, a községháza, itt lakott a bíró is. Az utcában a legvagyonosabb, 20-40 kat. hold közötti birtokkal rendelkező gazdák éltek. 21 A jómódot és a polgárosulást tükrözik az utcafrontos, L-alakú épületek, melyekből az 1940-es évek közepén kilenc, s a 20. század utolsó éveiben is még hét állt ebben az utcában.
