Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Jékely Berta: Kalaznó településszerkezeti vizsgálata
lepülést. 10 A térképhez mellékelt leírás szerint a II. katonai felmérés idején 150 ház állt a faluban, az 1859-ben készült kataszteri térképen pedig 181 lakóház látható, tehát a 19. század első felében jelentősen megnövekedett az épületek száma, ami a település szerkezetén is nyomon követhető. A két párhuzamos, patak menti utca ekkor már jelentős oldalágakkal rendelkezett, amelyek a dombságot szabdaló eróziós völgyekbe futnak. A falu magját és az oldalágak indításának helyét a Donátpatakot átszelő két híd jelöli ki. A fő utcában tulajdonképpen csak e két híd között állnak házak, míg az azzal párhuzamos utca nyugati irányú terjeszkedés következtében jóval a fő utca kezdete elé nyúlik. A fő utca két, délre vezető, völgyi oldalága közül a nyugati fekvésű mindkét oldalon teljes épületsorral rendelkezik, a keleti fekvésű csak az egyik oldalon teljes, a másik oldal végén azonban területrendezés következtében két sorban állnak a házak. A statisztikai adatok a 19. század végi évtizedekben mind a lélekszám, mind az épületszám terén újabb gyarapodást mutatnak: a népesség 878-ről 1033ra, az épületszám pedig 181-ről 200-ra nőtt. 11 A föllendülés a 19. század végén meginduló, tejelő szarvasmarha tartásán alapuló gazdasági konjunktúra következménye volt. A település bővülését mutatja a III. katonai felmérés is. 12 (1. kép) Az új épületeknek a központi területeken telekaprózódással, a falu szélein pedig az utcák, elsősorban a fő utca keleti végének nyúlványszerű meghoszszabbításával alakítottak ki helyet. A Kalaznó belterületét ábrázoló, 1928-ban készült térkép idején már csak 190 lakóépület állt a településen és a lélekszám is visszaesett a 19. század közepi szintre. 13 A népesség fogyatkozása elsősorban a meggazdagodó családok vagyonmegtartó stratégiája, az egykezes jelenségével magyarázható. 14 Kalaznó a 20. század közepéig megőrizte a 18. századi telepítés során kialakult nemzetiségi szerkezetét, s szinte teljes lakossága német nemzetiségű volt. 15 A második világháborút követően kitelepítették a német lakosságot, s helyükre bukovinai székelyeket, valamint néhány felvidéki magyar családot 1. kép. A III. katonai felmérés Kalaznót ábrázoló térképlapja, 1872-1884.
